A Der Standard című liberális napilap megjegyezte, hogy a közvélemény-kutatásokban is tapasztalható még némi elmozdulás a vezető pártok között. Bizonytalanságot okoz, hogy sok az olyan választó, aki továbbra sem döntötte el, melyik pártra voksol - tette hozzá a cikkíró.

Az országban vasárnap tartanak előrehozott választást, miután tavasz végén gyakorlatilag összeomlott az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) nagykoalíciója. Az előrejelzések szerint győzelemre leginkább a konzervatív ÖVP esélyes, amelynek támogatottsága 32-34 százalék között mozog. A szociáldemokraták az ÖVP-től jobbra álló Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) versengenek a második helyért, 24-26 százalékkal - emlékeztet az MTI.

Kapcsolódó

A sajtókommentárok kiemelik, hogy a vezető pártok kulcspolitikusai valamennyien irányváltásról beszélnek a következő időszakra. Jóllehet Christian Kern (SPÖ) kancellár még pénteken is óvott attól, hogy a pártja által képviselt értékeket mellőzzék az ország irányításánál az elkövetkező években, az elemzők továbbra is az ÖVP és az FPÖ koalícióját tartják a legvalószínűbbnek. A kancellári posztra az ÖVP mindössze 31 éves vezetőjét, Sebastian Kurzot tartják a legesélyesebbnek. (Ausztria beperli a Magyarországot Paks 2 miatt.)

"A nagykoalíció halott, tényleg"

Legalábbis ezt szögezte le kommentárjában a Der Standard, hozzátéve mindazonáltal, hogy az évezred elején egyszer már működött egy ÖVP-FPÖ koalíció, és az súlyos károkat okozott az országnak.

Emlékeztetnek a lapok arra is, hogy a kampányban - Ausztriában eddig szinte példátlan módon - sok volt a "sárdobálás" a rivális pártok között, ami rossz közhangulatot okozott közvetlenül a választás előtti időszakban. Az osztrák sajtó a "piszkos kampány" kifejezést használja arra, hogy utolsó szakaszában a választási harc durvává és személyeskedővé vált, botrányok tarkították, és még a jelenlegi nagykoalíciós partnerek is megpróbálták lejáratni egymás vezetőit, egyebek között az internetes közösségi oldalakon terjesztett álinformációkkal.

A Die Presse című konzervatív napilap - nyilván erre is utalva - arról írt, hogy a választás után új szabályok bevezetésére van szükség. Javaslatai között szerepelt a képviselői mandátum lerövidítése a jelenlegi ötről négy évre, a közvélemény-kutatások és a parlamenti ülések szüneteltetése a választás előtti napokban, valamint a párttámogatások utólagos elszámoltatása is.

Az Österreich című országos kiadású közéleti és politikai napilap arra helyezte a hangsúlyt, hogy az országnak újrakezdésre van szüksége több szempontból, így a politikai kultúra és a hiányzó reformok (köztük például oktatási és pénzügyi reformok) terén is, továbbá a közhangulat javítása érdekében. A választóknak ráadásul a lap szerint most kitűnő lehetőségeik vannak annak eldöntésére, hogy az újrakezdést melyik párt vezetőjével képzelik el. Azt azonban a lap természetesen a választókra bízza, hogy melyik jelöltre adják a voksukat.

A vasárnapi parlamenti választáson csaknem 6,5 millió, 16. életévét betöltött szavazópolgár járulhat az urnák elé, hogy megválassza a Nemzeti Tanács (képviselőház) 183 képviselőjét. Várható, hogy a parlamentbe való bejutáshoz szükséges 4 százalékos küszöböt eléri a Zöldek pártja, a liberális NEOS és a Pilz Listája nevű csoport is. Elemzők szerint nem lehet kizárni azt sem, hogy választási győzelme esetén az ÖVP - ha fölénye kellően magas lesz - nem a két fő riválisa, hanem az előbbiek között keresi majd koalíciós partnereit. A kampány fő témája a menekültügy volt, de a gazdaság, a szociálpolitika és az az adóügyek is fontos szerepet játszottak benne.