Ságodi Attila, a KPMG energetikai partnere szerint a tarifák utóbbi időszaki nem kellő mértékű emelkedése az energetikai beruházások visszafogását, a szolgáltatások minőségének és az ellátás biztonságának romlását okozzák. A megújuló tervek ambiciózusak Magyarországon, a valóság azonban az, hogy már 2010-11 között is jelentős lemaradást halmozott fel Magyarország a célokhoz képest. Voltak pozitív lépések is, de például a metár, a megújulók átvételi támogatási rendszere bevezetésének csúszása "igen jelentős negatívum". Miközben a világban mindenhol sokat szánnak a megújuló beruházásokra, addig Magyarország ehhez képest nagyon nagy lemaradásban van - mondta. Magyarországon ráadásul nem ismerik fel, hogy az energiapiac milyen jelentős mértékben járul hozzá a gazdasági teljesítményhez, vagy hogy milyen jelentős innováció zajlik a szegmensben; azt inkább rossz színben tüntetik fel annak ellenére, hogy a fontosságát emelnék ki szavai szerint.

Pusztán a megújuló energiaforrásokkal nem lehet kiváltani a hagyományos forrásokra támaszkodó kapacitásokat, és nem lehet elérni az Európai Unió ambíciózus üvegházgáz-kibocsátás csökkentési célját sem, a megvalósításhoz a nukleáris energiára is támaszkodni kell - mondta Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára a Magyar Mérnöki Kamara szakmai rendezvényén. A politikus a Visegrádi Négyek energetikai együttműködési lehetőségeiről szóló konferencián azt is elmondta, a horvátországi lng-port megépülésével és egyéb infrastrukturális fejlesztésekkel 2017-re jöhet létre valódi versenyhelyzet a régiós gázpiacon.

Szabályozói válság

Kapcsolódó

Az elmúlt három évben két válságot is átéltünk a GDF Suez Energia Magyarország vezérigazgatója szerint, a pénzügyi mellett ugyanis a szabályozói oldalról is negatív hatások érvényesültek, ami miatt nagyon nehéz tervezni a jövőt. A cég Patrick Eeckelers elmondása szerint visszafogta beruházási terveit, a sok fix költség miatt a hatékonyság növelésére a leépítésekkel tudnak reagálni. Mivel jelenleg a szegmensben a beruházás megtérülés alacsonyabb, mint a banki betéti kamatszint, ez nagy negatív ösztönzőt jelent. A GDF Suez vezetője megjegyezte, hogy vannak olyan országok, amelyek megfelelő politikával megfelelő befektetői pénzeket tudnak magukhoz vonzani. A vállalat például Lengyelországban és Romániában is megvalósít befektetéseket, hiszen itt a tőke jó megtérüléssel kecsegtet.

Az EDF Démász a beruházási kiadásait jelenleg még tartani szeretné, de ilyen környezetben hosszabb távon erre nem lesznek képesek. Márpedig a vezérigazgató elmondása szerint ahhoz, hogy a minőséget jó szintjét fenntartsák, éves szinten is beruházni kell. Azok elmaradásának hatásai már akár rövid-középtávon is a minőség romlását okozhatják Thierry Le Boucher szerint. Pont ezek miatt a politikának és a szabályozói oldalnak nagyon fontos szerepe van abban, hogy a beruházások és ezzel a minőség is megmaradhasson.

Az E.On Hungária vezérigazgatója, Dr. Eric Depluet elmondása szerint Magyarországon a szolgáltatás színvonala első osztályú, de a vállalatok számára terhet jelent, hogy például nagyon sok ügyfélszolgálati irodát kell fenntartani, vagy hogy a számlázási előírások is plusz költségként jelentkeznek. A menedzser szerint egyáltalán nem örvendetes, hogy az országban költségvetési és szociális problémákat az energetikába való beavatkozással akarják kezelni. Elmondása szerint ha nem egy átmeneti időszak lenne a mostani, akkor már rég hátat fordítottak volna az országnak, azonban még itt vannak. Az viszont nagyon kedvezőtlen, hogy az elmúlt két évben 27 jogszabályváltozás volt úgy, hogy azokat semmilyen egyeztetés nem előzte meg a szakmai szereplőkkel.