A KSH januárra számolt fogyasztóiár-index lényeges növekedést mutatott és ebben a vártnak megfelelően nagy szerepe volt az áfakulcs 27 százalékra emelésének. A változatlan adótartalmú index ugyanis nem ugrott meg drasztikusan. Bár egy hónap alatt 0,3 százalékponttal 3,6 százalékra növekedett, azonban novemberben még ennél is magasabb volt (3,7 százalék). A legutóbbi áfaemeléskor még 2009 júniusában azonban csökkent a mutató, azaz akkor még jobban lenyelték a kereskedők az adóemelés költségeit - véli Németh Dávid, az ING szenior elemzője.

A piaci szolgáltatásoknál csapódott le az adóemelés

Az áfaemelés a piaci szolgáltatásoknál biztosan megjelent már januárban, míg a tartós ipari cikkeknél nyomottak maradtak az árak. A háztartások utóbbiaknál vélhetőleg könnyebben elhalasztják kiadásaikat, és ez korlátot jelent az áremeléseknek. A következő hónapok ugyanakkor nagy kérdést jelent a külföldi kereskedelmi forgalomból származó termékek árai vonatkozásában. Elképzelhető ugyanis, hogy valójában csak az akciók tartanak még ki, és hamarosan megjelenik az árazásban az áfaemelés. Ugyanez igaz az új ruházati kollekciókra is. Ráadásul a rezsitételek számláinak kiadásai csak februárban terhelik a fogyasztókat, és ez szükségszerűen megdobja az e havi árakat.

A vártnál erőteljesebben is megjelenhetett az áfaemelés az árazásban, ugyanakkor ezen túl még jó pár egyedi tétel is megemelte az árszínvonalat - tette hozzá Árokszállási Zoltán, az Erste Bank szakértője. A postai szolgáltatások díja lényegesen emelkedett, míg önmagában az autópálya-matricánál a négynaposak kivezetése miatt a tíznapos került be a fogyasztói kosárba, amely megközelítőleg kétszer olyan drága, mint elődje.

A gyenge forint még gyűrűzött át

Az árfolyam ugyanakkor egyelőre komolyan nem jelent meg az árakban. Az ősszel megindult forintgyengülés ellenére a tartós fogyasztási cikkek ára továbbra is csökkent. A következő egy-két hónapban még ugyan megtörténhet, azonban a hazai deviza árfolyama stabilizálódni látszik. A januári történelmi mélypontot követően a vártnál gyorsabb korrekcióra került sor, azonban a későbbi kurzus alakulásában még nagy szerepe van az EU/IMF-párossal történő megállapodásnak. Egészen addig nem várható tartósan 290 alatti euró/forint árfolyam.

Hasonlóan vélekedik Németh is. Az egyetlen biztos kivételt az üzemanyagárak jelentik, ahol a mostani mérséklődő forintkurzus az emelkedő brentárak miatt nem okoz nagy csökkenést. A szállítási költségekben mindez még szintén nem jelent meg. Bár sokat erősödött az árfolyam, az euró/forint azonban sokat gyengült egy év alatt. Az első negyedévben tavaly 273, idén 300 volt a szint, míg az éves átlag 279-ről idén 290-295-re emelkedhet. Az árfolyam hirtelen gyengülése szeptemberben indult, így nem zárható ki, hogy átcsorog még az árakba.

Nem lesz kamatemelés

Februárban 5,3 százalék körül alakulhat az infláció, mivel az üzemanyagárak csökkenését ellensúlyozzák a dohánytermékek jövedéki adójának emelése, valamint a háztartási energiaárak emelésének februárra csúszása, míg márciusban bázishatások miatt kissé mérséklődhet az infláció - írta Suppan Gergely elemzésében. Szeptemberig 5 százalék körül beragadó inflációra számítunk, majd a bázishatások miatt az év végére 4 százalék közelébe csökkenhet az infláció, így az éves átlagos infláció 4,9 százalék lehet.

Az áfa és jövedéki adóemelések kiesését követően a jövő év elején 3 százalékra, a második negyedévtől pedig akár 3 százalék alá is csökkenhet. Az inflációs célkitűzés így jövőre teljesülhet, az MNB azonban egyelőre nem csökkentheti az alapkamatot, amire csak az EU/IMF hitelmegállapodás megkötése után kerülhet sor, amennyiben a stabilitási kockázatok és az országkockázati felár jelentősen mérséklődik.

A monetáris politikának továbbra is magasan kell tartania a irányadó rátát, ahhoz, hogy a jegybanki horizonton elérhetővé váljon a 3 százalékos inflációs cél - erősítette meg Árokszállási. Ehhez nem szükséges kamatemelés, ugyanakkor a mostani 7 százalékos szintet még jó pár hónapig fenn kell tartani.