A védőoltással megelőzhető megbetegedések közül az influenza váltja ki a legtöbb vitát világszerte, s ugyan az ellene alkalmazott vakcina nem tartozik a leghatékonyabb védőoltások közé, mégis számos előnyt tulajdonítanak neki: leginkább az influenza súlyos, akár halálos kimenetelhez vezető szövődményeinek kialakulásától védi a rizikócsoportokat a tapasztalatok szerint.

Magyarországon az Eurostat adatai szerint 2018-ban a 65 év felettiek - e korosztályban EU-szerte javasolt a védekezés -  kevesebb mint negyede oltatta be magát influenza ellen, ami a nyolcadik legalacsonyabb érték az EU-ban és a legkevesebb a régióban. Itthon 60 év fölött és a krónikus betegeknek, összesen mintegy 3,5-4 millió embernek jár ingyen az oltás, ám nagyjából csak minden ötödik ember adatta be magának. A központilag rendelt 1,3 millió adag ingyenes oltásból jellemzően 700-800 ezer adagot használnak fel.

Kapcsolódó

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és vezető szakmai szervezetek szerint most, a koronavírus-járvány idején minden eddiginél fontosabb az influenza elleni oltás beadatása, leginkább azért, mert a kevesebb influenzás beteg kisebb terhelést jelent az egészségügyi ellátórendszernek, emellett a védettség segíti a két, hasonló tünetegyüttessel járó betegség elkülönítését. Ha az orvosok kizárhatják az influenzát a tünetek vizsgálatánál, akkor gyorsabban állapíthatják meg a betegség valódi okát - hangsúlyozta a napokban Szlávik János infektológus főorvos.

A szezonális influenzavírus egyes években képes a lakosság akár 20 százalékát is megfertőzni, évente átlagosan 650 ezer ember haláláért felelős világszerte, amelyből az európai régióra 70 ezer haláleset jut.

Miben hasonlít az influenza és SARS-Cov-2?

Bár virológiai szempontból két különböző víruscsalád tagjáról beszélünk, funkcionális szempontból sok a hasonlóság. Mindkét vírus cseppfertőzéssel, közeli kontaktus és kontaminált felületek révén terjed. Így azok a mára jól ismert légúti higiénés szabályok (maszkviselés, távolságtartás, kézhigiénia), melyeket a koronavírus-járvány kapcsán széleskörűen bevezettek, mindkét megbetegedés ellen alkalmas járványügyi intézkedések - hívták fel a figyelmet az MTA honlapján megjelent cikkükben Kemenesi Gábor és Jakab Ferenc virológusok.

Mindkét betegség hasonló tünetegyüttest képes okozni, légúti fertőzésként a tünetmentes manifesztációtól a mérsékelt tünetek megjelenésén át a súlyos lefolyásig. Sajnos az általános légúti tünetek mindkét esetben azonosak, így a diagnosztikai hálózat komoly leterhelését várják a kutatók.

Fontos különbségek

A kórokozók terjedési potenciálját - egy fertőzött hány másik embernek adja át a vírust - jelölő mutató, az R0 reprodukciós ráta a Covid-19 esetében 2 és 2,5 közé tehető, míg a szezonális influenza esetében jóval alacsonyabb érték körüli.

Az influenzavírus által okozott súlyos megbetegedések szempontjából leginkább a gyermekek, az idősek és a terhesek érintettek, míg a Covid-19 esetében az idősek és valamely krónikus vagy lappangó betegségben szenvedők veszélyeztettek fokozottan.

A legsúlyosabb a különbség a halálozási rátát illetően, a Covid-19 miatti halálozás a rendelkezésre álló adatok és a tudomány ismeretei szerint is legalább tízszerese a szezonális influenzáénak.

A legfontosabb gyakorlati különbséget azonban az, hogy míg az influenza esetén rendelkezésre állnak jól működő megelőzési (vakcina) és terápiás (antivirális szerek) lehetőségek, a Covid-19 esetében jelenleg egyik sincs

- hangsúlyozzák a virológusok.

Nagy kérdés, hogy a koronavírus-járvány árnyékában, amikor az átoltottság jelentősége nő, vajon mekkora lesz az igény az influenza vakcinára.

A Pulzus kutatása szerint a koronavírus-járvány hatására a felnőtt lakosság 19 százaléka oltatja be magát influenza ellen, 30 százalékuk már eddig is rendszeresen vakcinával védekezett. A lakosság másik fele azonban különböző okok miatt tartózkodik az effajta biztonságtól. Minden negyedik válaszoló (26 százalék) azzal indokolta ezt, hogy tart a védőoltásoktól, 23 százalékuk pedig azért nem adatná be magának az influenza elleni vakcinát, mert úgy véli, az úgysem segít a koronavírus-helyzeteken.

Minimális az eltérés a válaszokban nemek szerint. A magukat rendszeresen beoltatók között a férfiak kicsit nagyobb arányban fordulnak elő - 35 százalék - míg az így válaszolók 31 százaléka nő.

Azok között pedig, akik azt mondták, hogy a járvány miatt felveszik az oltást, szinte ugyanolyan arányban fordulnak elő mindkét nem lépviselői (18 és 19 százalék).

A felmérésből kiderül, hogy a magukat rendszeresen beoltatók csoportjában kiugróan magas - 50 százalék - a 60 évnél idősebbek aránya. Azok közül viszont, akik csupán a mostani járvány miatt készülnek erre, az eggyel fiatalabb korosztályból valók vannak legtöbben (23 százalék), a járvány miatt oltásra készülők 20 százaléka 60 év feletti és csupán 18 százaléka tartozik a 18-39 éves korcsoportba.

A védőoltástól tartók között a 60 év  felettiek részaránya a legkisebb, 18 százalék, míg két fiatalabb korosztály 30-30 százalékkal van jelen.

Azok között, akik azt válaszolták, hogy az influenzaoltás úgysem véd a koronavírus-problémák ellen, kiugróan magas, 34 százalékos a 40 alattiak részaránya.

Markánsan eltér a megkérdezett influenzaoltáshoz való hozzáállása iskolai végzettség szerint Amint az a felmérésből kiderül, a rendszeres influenzaoltásban részesülők legtöbbje, 37 százaléka alapfokú végzettségű, a rendszeres oltásban részesülők 33 százaléka diplomás, a középfokú végzettségűek részaránya viszont alig több, mint a magukat rendszeresen beoltatók ötöde.

A járvány miatt most védőoltást kérők között viszont a középfokú végzettségűek aránya legnagyobb, 22 százalék.

Azok között, akik azért nem oltatják be magukat, mert tartanak ettől, a felsőfokú végzettségűek vannak túlnyomó többségben, 35 százalék, s csak minden negyedik ilyen válasz érkezett alapfokú végzettségű válaszolótól. Kiugróan nagy arányban (33 százalék) vannak jelen középfokú végzettségűek abban a csoportban, amelynek képviselői azon az állásponton vannak, hogy azért nem oltatják be magukat, mert ez úgysem segít a koronavírus-helyzeten. Az így válaszolók mindössze 15 százaléka diplomás, 20 százaléka középfokú végzettségű.

Lakóhely szerint is jelentősen eltérnek a vélemények. A Pulzus felméréséből kiderül, hogy a magukat eddig is beoltatók főleg a városokban és Budapesten élnek (36-34 százalék), s azok közül, akik csak a járvány miatt szánják el magukat a védőoltásra, legtöbben (23 százalék ) községi lakosok.

A védőoltásoktól tartók között is a községekben élők részaránya a legnagyobb, 31 százalék, míg az aggódók között legkevesebben (21) százalék budapestieket találni. Azok között pedig, akik úgy feleltek, hogy azért nem oltatják be magukat, mert úgy vélik, az influenzavakcina úgysem segít a koronavírus-problémán, a megyeszékhelyeken élők voltak legtöbben (27 százalék).

Az influenzaoltás hatása a Covid-19 betegség lefolyásában a tudomány számára még alapos megismerésre vár. Egy brazíliai, több mint 90 ezer embert magába foglaló - tanulmány szerint a vizsgált populáción belül a halálozási arány csökkenését figyelték meg olyan Covid-19-betegek körében, akik influenzaoltáson estek át. Az azonban semmiképp sem jelenthető ki, hogy az influenzaoltás védelmet nyújt az új koronavírus ellen, de valamely nem specifikus immunrendszeri kapacitásnöveléssel segíthette a betegség kimenetelét.

A számos ismeretlen tényezőtől függetlenül, a WHO, a világ vezető szakmai szervezetei ajánlása szerint is minden eddiginél fontosabb az influenzaoltást beadatni a jelenlegi helyzetben, nem a Covid-19 ellen, hanem az egészségügyi ellátás és a diagnosztikai hálózat tehermentesítése érdekében - hangsúlyozzák a virológusok. Ugyanakkor a vakcinázás mellett nagyon fontos a járványügyi intézkedések betartása, a maszkviselés, a távolságtartás és a rendszeres, szabályos, alapos kézmosás és kézfertőtlenítés, amivel mindkét két légúti virális fertőzést is el lehet kerülni.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.

Csatlakozz a Pulzushoz! Légy Te is véleményvezér!