Úgy indult el az idei tanév, hogy 16 ezer tanári állás betöltetlen, mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a tanévnyitó sajtótájékoztatón. A magyar társadalom jövője az oktatási intézményekben dől el, mondta a PSZ elnöke.

Ha az iskola, szabadságra, felelősségre, önálló gondolkodásra nevel, akkor biztos lábakon fog állni a demokrácia Magyarországon. Ha félelemre és az adatok eltitkolására épít a kormányzat, akkor komoly probléma lesz az oktatás terén, tette hozzá. Totyik Tamás hangsúlyozta, sok szempontból időszerű lenne a közoktatás átalakítása. 

Az idei tanév a NEM-ek tanéve lesz

– erről már Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke beszélt. 

Kapcsolódó

A problémák között kiemelte, hogy nem lépett a kormány továbbra sem a nevelést és oktatást segítő kollégák (NOKS) béremelésének kérdésében. Nem  kapnak idén sem tanévkezdési támogatást a nevelésben és oktatásban dolgozók, mindeközben a határon túli magyar diákok iskolakezdését 100 ezer forinttal támogatja a kormány.

Még mindig nem tudják a pedagógusok, hogy mekkora illetményemelést kapnak teljesítményükért, ráadásul a teljesítményértékelés tovább növeli az intézményekben a belső feszültséget, emelte ki Gosztonyi Gábor. 

A Nemzeti Alaptanterv (Nat) öt éve van érvényben a jogszabályok szerint a Nat felülvizsgálatát is már el kellett volna indítani. Valamint kiemelte, hogy nem készült el még mindig az ombudsmani vizsgálat az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI) működésről sem, pedig már két éve kérte ezt a szakszervezet. 

Elindult a tanév

Szeptember 1-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 1,1 millió diák kezdi meg a tanulmányait, köztük 100 ezer elsős ül be az iskolapadokba. A családok átlagosan 46,5 ezer forintot költenek gyermekenként iskolakezdésre. Bár a tankönyvek többsége ingyenes, a nyelvkönyvek, a munkafüzetek beszerzése továbbra is többletkiadást jelent a családoknak.

Éhbérért dolgoznak a NOKS-os kollégák

Az iskolatitkár, a könyvtáros, a pedagógus és gyógypedagógiai asszisztensek, és a dajkák már 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze, mert elégedetlenek a fizetésükkel, erről Tóth Tünde, a PSZ másik alelnöke beszélt. A kollégák többsége a garantált bérminimum közeli összegért dolgozik az iskolákban, ami 2025-ben bruttó 348 800 forintot jelent. Tóth Tünde kiemelte, hogy a NOKS-os kollégák nem részesültek abban a béremelésben, amit a pedagógusok megkaptak. Az oktatást segítő kollégák béremelésével kapcsolatos törvénymódosító javaslatot elküldték Orbán Viktor miniszterelnöknek, és a Fidesz frakciónak is. Egyetlen egy hivatalos választ kaptak, ebben pedig azt írták, hogy a miniszterelnöknek címzett PSZ-levelet köszönettel megkapták, és a megkeresést továbbították a Belügyminisztériumba. 

Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszevezete alelnöke beszél a civilek és szakszervezetek Országos tanévnyitó címmel tartott demonstrációján a Kossuth téren 2023. szeptember 1-jén
Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszevezete alelnöke beszél a civilek és szakszervezetek Országos tanévnyitó címmel tartott demonstrációján a Kossuth téren 2023. szeptember 1-jén
Kép: MTI, Koszticsák Szilárd
A PSZ alelnöke szerint a NOKS-os kollégák nincsenek nincsenek megelégedve ezzel a válasszal, ezért jövő héten további figyelemfelkeltő akciókat hirdetnek. 


Így legalizálták az ingyenes túlmunkát

Gosztonyi Gábor a pedagógusok teljesítményértékelésével (TÉR) kapcsolatban az Economxnak az mondta, hogy a tanárok az októberben esedékes szeptemberi bérükkel kapják majd meg azt az összeget, amit a tavalyi teljesítményük alapján megítélnek nekik.

A jogszabály szerint 51-79 pont között maximum havi 20 ezer forintot kaphatnak a tanárok, a 80 pont felett teljesítők pedig havi  20-60 ezer forintban részesülhetnek. A kollégák nem kapták meg még a juttatáshoz szükséges átsorolást sem, de már vegzálják őket, hogy idén milyen plusz feladatokat látnak majd el.

Gosztonyi Gábor szerint az komoly probléma, hogy szeptember 1-jén a pedagógusok továbbra sem tudják, hogy mennyi pénzt kapnak vállalt teljesítményükért.

A kormánynak a pedagógus szakszervezetekkel közösen kellett volna kidolgozni a TÉR alapjait. A PSZ már az előző tanévben az Európai Bizottsághoz (EB) fordult ez ügyben. Az EB a válaszában kiemelte, nem szerencsés, ha a teljesítményértékelés szerinti összeget az alapbérbe építik be, és főleg ne a béremelés terhére történjen, idézte az uniós választ Gosztonyi Gábor.

Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos éppen az Economxnak mondta, azt hogy már szeptembertől elkezdődhet az általános iskolákban a mesterséges intelligenciával (AI) kapcsolatos oktatás, de ebből még semmi sem látszik, hívta fel a figyelmet Totyik Tamás.

A PSZ várja a kormány cáfolatát

A pedagógusok létszáma ugyan az elmúlt években 2,5 ezer fővel emelkedett, de azt nem lehet tudni, hogy tízezernél több vagy kevesebb a nyugdíjas visszafoglalkoztatott pedagógusok aránya, ezért Totyik Tamás válaszokat vár a kormánytól. A szakszervezet elnöke szerint, ha nincs titkolni valója a kormánynak, akkor a miért vették ki az országos kompetenciamérésekben az intézményvezetői kérdőívekben, azokat az adatokat, hogy hány olyan órát kapnak a diákok, amit nem a szaknak megfelelő pedagógus lát el, és hány képesítés nélküli pedagógust foglalkoztatnak. Totyik Tamás úgy fogalmazott, utóbbi adatok a 2024-es kompetenciamérés kérdőíveiből eltűntek, pedig korábban ezekhez az adatokhoz a kutatók hozzáférhettek.

Kép: Index, Tövissi Bence

A köznevelési törvény évfolyamonként meghatározza, hogy egy-egy osztálynak hány finanszírozott tanórája van. Egy első osztályos gyermeknek 25 tanítási órája van, az efeletti részben pedig benne van a napközi, a tehetséggondozás, a hittan, a korrepetálás, meg a csoportbontások. A PSZ tapasztalatai szerint az intézmények 70 százalékában 10 százalékkal kevesebb tanórán kívüli foglalkozást tudnak megtartani, a pedagógus hiány miatt, ami iskolánként legalább 3-4 pedagógus álláshelyet jelent. A PSZ szeretne tisztán látni ez ügyben is, emelte ki Totyik Tamás, ezért azt kéri, hogy a kormány ne mellé beszéljen, hanem cáfolja meg PSZ adatait. 

Megkerülhetetlen lesz a köznevelési rendszer átalakítása, mert a demográfiai adatok szerint, 2002 óta évről évre egyre kevesebb gyermek született. 2021-ben még 93 ezer baba látta meg a napvilágot, 2024-ben 77 ezer baba született,  2025-ben a demográfusok szerint 75 ezer alatt lesz az újszülöttek száma. Hamarosan minden negyedik oktatási férőhely betöltetlen lesz, ami indokolja az oktatási rendszer átalakítását. Problémaként emelte ki Totyik Tamás azt is, hogy keveset költ a kormány a központi költségvetésből az oktatásra, GDP arányosan a költségvetési kiadások, amiben nem szerepel a felsőoktatás, 1 százalékra csökkentt a korábbi 1,4 százalékról. Vagyis az összes általános iskola finanszírozására kevesebbet költenek, mint amennyit tömegsportra, élsportra vagy propaganda célokra szánnak, emelte ki a szakszervezeti vezető.