Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos pár hónap alatt olyan lépéseket tett, amelyek évtizedekre meghatározhatják Magyarország technológiai jövőjét. A németországi Jülich Kutatóközponttal kötött együttműködéstől kezdve egy 3 milliárd eurós magyarországi magán-szuperszámítógép beruházásig – az ország olyan számítási kapacitásokhoz jut hozzá, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak.

A kormánybiztos szerint Magyarország megváltotta a belépőjegyet a szuperszámítógép-világba, de ez csak a kezdet. A 2030-ig kitűzött ambiciózus cél szerint a mesterséges intelligencia 15 százalékkal növeli majd a GDP-t – ám Palkovics ezt inkább alulbecslésnek tartja, ennél jóval nagyobb pozitív hatása lehet. Az Economx-nek adott interjújában a gyakorlati alkalmazásoktól a deepfake-veszélyeken át a humanoid robotokig mindenről beszélt, ami a jelenünket és a jövőnket meghatározza.

  • Megváltottuk a belépőjegyet a szuperszámítógép-világba – A német Jülich kutatóközponttal kötött együttműködés révén Magyarország hozzáférhet Európa legnagyobb, 800 petaflopsos számítási kapacitásához.
  • „A mesterséges intelligencia nem agysebészet, hanem egyszerű matematika” – Palkovics demisztifikálni akarja az AI-t: „szorzás, összeadás, függvények – ennyi az egész”, csak számítási erő kell hozzá.
  • „Volt egy telefonhívás, amikor miniszterelnök úr megkért, hogy a hazai mesterséges intelligencia területét erősítsük meg” – Orbán Viktor személyes utasítására gyorsult fel a program.
  • „Egy korábbi felmérés szerint a magyarok 52 százaléka tart az AI-tól, csak 12 százalék lát benne lehetőséget” – A társadalmi attitűd még negatív, de a kormánybiztos szerint ez változni fog a konkrét alkalmazások megjelenésével, egy mostani mérés már jobb eredményeket hozna.
  • Az általános iskolákban azonnal megvalósulhatna az alapvető mesterséges intelligencia-ismeretek oktatása, külön tantervi módosítás nélkül.
  • „A humanoid robotok a következő nagy irány” – Palkovics szerint a jövő az olyan robotokban van, amelyek beszélgetnek, elmosogatnak, és közvetlenül az emberek környezetében dolgoznak, ez tartja most leginkább lázban.
  • AI alap jön létre a vállalatok támogatására – Tőkeoldalról támogatják majd azokat a cégeket, amelyek mesterséges intelligencia alkalmazásokat fejlesztenek.
  • „Ha valaki deepfake videókat akar csinálni, írja rá, hogy ez avatár” – A kormánybiztos szerint a választások előtt különösen veszélyes lehet a mesterséges intelligencia visszaélésszerű használata, ezért egyértelműen jelölni kell a gépi tartalmakat.

Palkovics László: Rákapcsolódunk Európa legnagyobb szuperszámítógépére

Mit jelent pontosan az, hogy „a szuperszámítógéppel megváltottuk a belépőjegyet egy olyan világba, ahova a Magyarország méretű országok nem szoktak bekerülni”?

Ez az AI Factory Antenna pályázatunkra vonatkozott. Nézze, Magyarországon van szuperszámítógép-kapacitásunk, ez a Komondor nevű gép 5 petaflops teljesítménnyel – hogy ne vesszünk el a számokban, ez azt jelenti, hogy másodpercenként tíz a tizenötödiken számú műveletet képes elvégezni. De ez ma már nem számít nagy kapacitásnak. Éppen ezért döntöttünk úgy 2020-ban, hogy pályázunk egy nagyobb gépre.

Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Kép: Economx, Papajcsik Péter

Ez a Levente nevű szuperszámítógép, ami négyszer erősebb, 20 petaflopsos. Magyarország ezen a héten írta alá a szükséges megállapodást az Euro HPC JU-vel (az EuroHPC JU egy uniós szintű közös vállalkozás, amelynek célja az európai szuperszámítógépes kapacitások kiépítése és koordinálása – a szerk.), hogy megkezdjük ennek a beszerzését. A közbeszerzés és a kiépítés eltart még egy darabig, de 2027-ben már működni fog. De a lényeg nem ez, hanem az az európai cél, hogy aki kap szuperszámítógépet, az használja is, fejlesszen rá alkalmazásokat. Létrehoztak két programot: az AI Factory-t azoknak, akiknek már van gépük, és az AI Factory Antenna-t azoknak, akik majd kapnak, de most még nincs. Mi ebbe az utóbbiba kerülünk be a most benyújtásra kerülő pályázatunkkal.

Magyarország ezzel történelmi lépést tett a szuperszámítógép-technológia területén.

Megállapodtunk a németországi Jülich Kutatóközponttal, akinél Európa legnagyobb szuperszámítógépe van – ez 800 petaflopsos, tehát negyvenszer erősebb, mint a hazánkba érkező Levente. Általuk kapjuk azt a számítási erőt, amivel már most elkezdhetjük fejleszteni azokat az alkalmazásokat, amiket majd a saját gépünkön is futtatni fogunk. Ezért mondtam, hogy betettük a lábunkat ebbe a világba – mert nem csak arról van szó, hogy veszünk egy drága masinát, hanem hogy megtanuljuk, hogyan kell használni.

Mennyibe kerül mindez a magyar államnak?

Az AI Factory Antenna projekt tízmillió euróba kerül összesen. De ez nem úgy működik, hogy mi fizetjük az egészet. A költségek fele a miénk, a másik felét az EURO HPC JU adja. És ami a lényeg: a magyar rész nem a központi költségvetésből megy, hanem a pályázatban részt vevő szervezetek a saját pénzüket hozzák. Tehát mondjuk az ELTE a saját költségvetéséből tesz bele ötszázezer eurót, és az EU hozzátesz ugyanennyit. A kutatóintézetek, a cégek mind így járulnak hozzá. Szóval ez olyan, mintha építenénk egy házat: mindenki hozza a saját tégláit, és az EURO HPC JU minden téglához ad még egyet ajándékba. Nem pénzt viszünk ki az országból, hanem pénzt hozunk be.

Közben azonban megjelent egy bejelentés egy hárommilliárd eurós magánberuházásról is. Ez mekkora szuperszámítógépet jelentene?

Kedden jelent meg ez a szándéknyilatkozat egy magyar és egy német cég részéről. Azt mondják, hogy Magyarországon építenének egy hatalmas adatközpontot hárommilliárd euróért. A gép pontos teljesítménye még több tényezőtől függ, de a befektetés nagyságából arra lehet következtetni, hogy ez körülbelül akár kétszer akkora is lehetne, mint az a német gép, amivel mi együttműködünk.

Ha ez megépül, akkor még szükség lesz a német együttműködésre?

Ez jó kérdés, de nem tudjuk még. Mert ami itt épülne, az egy üzleti beruházás. Tehát majd eladják a kapacitást annak, aki fizet érte. A magyarországi gépek – a Komondor, a majdani Levente, a szegedi egyetemé – azok mind a magyar tudományos közösség szolgálatában állnak. Kutatók, egyetemek használhatják ingyen vagy kedvezményesen. Itt viszont piaci áron kell majd fizetni. Hogy nekünk mennyi kell, és mennyit tudunk kifizetni, az még kérdés. De az biztos, hogy jó, ha van választékunk.

Kép: Economx, Papajcsik Péter

És mennyi energiát fogyasztana ez a hárommilliárd eurós adatközpont?

Ez egy óriási energiafogyasztó lenne, körülbelül 100-120 megawattot. Hogy ezt érzékeltessem: ez egy egész paksi reaktorblokk teljesítménye. Nem véletlenül gondolkodnak Paks környékén a telephelyről. De nézzük ezt világviszonylatban: amikor az amerikaiak elkezdtek komolyan foglalkozni mesterséges intelligenciával, akkor 500 megawatt és egy gigawatt közötti atomerőműveket kezdtek újraindítani, hogy legyen elég energiájuk. Tehát ez nemzetközi jelenség. A jó hír az, hogy ezt az energiát nem fosszilis forrásokból állítjuk elő, hanem atomenergiából és megújulókból. Ráadásul annak a rengeteg hőnek, ami termelődik, hasznát is lehet venni. A mi kis Komondor gépünk hőjével egy medencét fűtünk, de egy 120 megawattos gép hőjével már fél várost is lehetne. Vagy ahogy a befektetők tervezik: üvegházakat, mezőgazdasági létesítményeket.

A Szegedi Egyetem is kapott mostanában szuperszámítógépet. Ez miben más?

A szegedi egy érdekes történet. Ők 1,75 petaflopsos gépet bérelnek a saját forrásaikból, ami önmagában is nagy teljesítmény – más egyetemnek nincs ekkora gépe. De a lényeg az üzleti modell. Ezt nem megvették, hanem bérlik a Hewlett Packard Enterprise-tól (HPE). Fizikailag náluk van, de ezen keresztül további kapacitásokhoz is hozzáférhetnek, ha kell.

Orbán Viktortól jött a hívás: erősíteni kell a hazai mesterséges intelligencia területén

A magyar kisvállalkozások mennyire tudnak az AI Factory Antenna lehetőségről?

Őszintén szólva, még nem sokat. Ez egy friss program, nagyjából egy hónapja kezdtük el felépíteni. Volt egy telefonhívás, amikor miniszterelnök úr megkért, hogy a hazai mesterséges intelligencia területét erősítsük meg. Azóta gyűjtjük a partnereket, hatalmas változások jönnek. A kisvállalkozásokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviseli a projektben, rajtuk keresztül próbáljuk elérni őket. De ez még gyerekcipőben jár. Most az a feladatunk, hogy megismertessük velük, milyen lehetőségek vannak.

Milyen költségekkel kell számolniuk a cégeknek, ha be akarnak kapcsolódni?

Ez még kialakulóban van. A projekt kerete tízmillió euró, amiből lehet gazdálkodni. A német partnereinktől ingyen is kapunk számítási kapacitást, szóval van mozgásterünk. Jöjjenek a projektek, a SZTAKI, mint konzorciumvezető bizonyos bekerülési feltételek szerint dönt a bekerülés lehetőségéről. Várjuk azokat az egyetemeket, kutatóintézeteket, cégeket, akiknek komoly számítási teljesítményre van szükségük.

Kép: Economx, Papajcsik Péter

Reális az a cél, hogy 2030-ig a mesterséges intelligencia 15 százalékkal növelje a GDP-t?

Őszintén? Szerintem ez alulbecslés. Magyarország egy high-tech ország – és továbbra is erre törekszünk –, a termékeinknek, a gyártási folyamatainknak is minél inkább high-tech-nek kell lenniük. Én úgy látom, hogy 15 százalék inkább alulbecslés lesz. De majd 2030-ban kiderül, hogy igazam volt-e.

Mikor láthatjuk a gyakorlatban az eredményeket?

Szerintem azonnal. Tudja, le szeretném egyszerűsíteni a mesterséges intelligenciát, mert sokan úgy gondolják, hogy ez valami misztikus dolog. Pedig ez nem agysebészet. Ez egy matematikai eszköz, ami a múltbeli adatokból megtanulja, hogy mi hogyan függ össze, és ennek alapján segít dönteni vagy feladatokat elvégezni. Szorzás, összeadás, függvények – ennyi az egész. Persze kell hozzá számítási erő, ha bonyolult a feladat. De amikor elkezdjük használni, akkor azonnal látszanak az eredmények. Amikor a stratégiát készítettük, azt mondtuk: legyen minél több konkrét, dobozos termék, amit oda lehet adni valakinek. Lehet ez egy két fős kisvállalkozás, amelyik azt akarja tudni, mikor vegye az energiát olcsóbban, vagy egy nagyvállalat, amelyik a minőségellenőrzését akarja erre alapozni.

Az egyik legértékesebb tudás érkezett meg Magyarországra, itt az ingyenes AI-képzés

Látjuk, hogy több egyetemen már elkezdődött az AI oktatása, van, ahol mesterszak is indult. Az általános iskolákban mikor kezdődhet el az AI-oktatás?

Akár szeptembertől. Persze vannak szabályok, van Nemzeti Alaptanterv, de ha a tanároknak tudunk eszközt adni a kezükbe, akkor az iskolai tantervek keretein belül már most elkezdhetik oktatni. Elég, ha a tanár elmondja: „Gyerekek, itt a ChatGPT, ez kérdez és válaszol, hasznos dolog. De amikor használjátok, gondoljátok át, hogy mit csináltok. Használjátok nyugodtan, de ne verjétek át magatokat vele. Írjátok meg a házi feladatot magatok, de ellenőrizhetitek vele. Nézzétek meg, hogy mit írt a ChatGPT, ti mit írtatok, és tanuljatok a különbségből.” A lényeg, hogy a saját tudás, a saját gondolkodás mindig a legfontosabb marad.

Milyen lehetősége van a felnőtteknek képbe kerülni az AI használatával, és ez mennyibe kerül?

Van egy kiváló oldal, a mijövünk.hu. A Gábor Dénes Egyetem készítette, Balogh Péter (Petya) mesél benne – ő az NNG navigációsszoftver-gyártó cég alapítója, angyalbefektető, sokan a Cápák között tévéműsorból ismerik, tehát hiteles szakember. Három órás a képzés és teljesen ingyenes. Arra jó, hogy valaki tisztába kerüljön az alapfogalmakkal. Most egyébként nagy pezsgés indult el, mindenki ilyenfajta tananyagokat kezd fejleszteni. Ez jó dolog, mindenki döntse el, hogy melyiket választja.

Kép: Economx, Papajcsik Péter

Sokak szerint az AI elveszi a munkahelyeket, egymás után születnek a cikkek erről. Mit mond erre?

Az igaz, hogy a mesterséges intelligencia ismerete egyre inkább elvárás lesz. Amerikában tavaly ötvenszeresére nőtt azoknak az álláshirdetéseknek a száma, ahol AI-tudást kérnek. De ez nem azt jelenti, hogy elveszi az emberek munkáját, hanem hogy olyan embereket keresnek, akik tudják használni ezeket az eszközöket. Át fog alakulni sok minden, ez mindig így van az új technológiáknál. De az így felszabaduló időben mással lehet foglalkozni, amire addig nem volt energia.

Palkovics Lászlót ez hozza leginkább lázba: érkeznek a humanoid robotok

Tud konkrét példákat mondani arra, hogy a hétköznapi emberek miért járnak majd jobban a szuperszámítógépekkel és a mesterséges intelligencia fejlődésével?

Rengeteg olyan megoldás jelenik meg, ami egyszerűbbé, hatékonyabbá és olcsóbbá teszi az életet. Például az időjárás-előrejelzés sokkal pontosabb lesz – ehhez komoly számítási kapacitás kell. Ha pontosabb az előrejelzés, akkor tudni fogja, hogy kell-e öntözni a kertjét vagy jön majd az eső és felesleges. Ha van napelem a tetőn, előre látja, mennyi áramot fog termelni.

A munkahelyén olyan feladatokat, amiket eddig ön végzett és nehéz vagy unalmas volt, azt elvégzi ön helyett a gép.

Vagy olyasmit is meg tud csinálni, ami eddig lehetetlen volt. Például a minőség-ellenőrzésnél: eddig nagyítóval kellett megnézni, hogy jó-e egy alkatrész forrasztása. Most egy kamera nézi meg, és egy AI azonnal észreveszi, ha valami nem stimmel. Az egészségügyben is: ha egy orvos nem vesz észre valamit egy röntgenfelvételen, mert még csak apró eltérés van, egy jól betanított AI észreveheti. Akkor azonnal elkezdődhet a kezelés, nem kell várni a következő vizsgálatig.

Mi az, ami önt személyesen a leginkább izgatja a mesterséges intelligencia területén?

A humanoid robotok, az úgynevezett megtestesült mesterséges intelligencia. Az olyan eszközök, amik a közvetlen környezetünkben vannak. Egy robotporszívó az jó, de az csak egy speciális feladatra való. De egy humanoid robot, ami ott mozog körülöttem, beszélget velem, elviszi a tányért, elmosogat, felmossa a padlót – ez sokkal érdekesebb.

Gondolkodunk azon, hogy létrehozzunk egy második tesztkörnyezetet – az első az önvezető autóknak való zalai tesztpálya, a ZalaZONE –, de ez humanoid és kutyaszerű robotoknak. Nagy csarnok kellene hozzá, különböző helyzeteket építenénk fel, és azt néznénk, hogyan működnek együtt egymással és velünk, emberekkel. Egyébként, aki autót képes gyártani, az robotot is, és itt jön képbe Magyarország, nálunk is legördülhetnek majd a gyártósorokról.

Ha már ZalaZONE és tesztpálya, mikor járhatnak tömegesen önvezető autók az utakon?

A negyedik szintű önvezető autók – amikben még van kormány, gáz, fék, be lehet avatkozni, de tulajdonképp maga az autó vezet – szabályozása már kész van Németországban, Svájcban és nálunk is hamarosan. Ezek használata üzletileg is életképes.

Kép: Economx, Papajcsik Péter

Az ötödik szintű autókkal – amikben már nincs emberi beavatkozási lehetőség – még problémák vannak. Ezeknek olyan biztonsági rendszerei kell legyenek, hogy ha valami elromlik, akkor is el tudják vinni magukat biztonságos helyre. De dolgozunk rajta. A Mobileye céggel közösen fejlesztünk egy olyan rendszert, ahol felhőből irányítjuk a részben önvezető járművek flottáját. Minden jó technológiához ki kell várni a megfelelő időzítést.

Büntetni kellene azokat, akik nem jelzik, hogy AI-jal készítettek videót

Mi a legnagyobb kihívás ebben a kormánybiztosi munkájában?

Őszintén? Most azt látom, hogy nincs olyan hatalmas akadály, amit ne lehetne leküzdeni. Persze vannak aggasztó dolgok. Jönnek a választások, és lehet, hogy használni fogják az AI-t arra, hogy hamis videókat gyártsanak. Már most is látunk ilyeneket.

Hogyan lehet ezt megakadályozni, hogy a választók befolyásolására készítsenek eredetinek beállított fake-videókat?

Ha valaki ilyesmivel akar szórakozni, írja rá, hogy ez avatár, mesterségesen előállított felvétel. Ne verje át az embereket alattomos módon. Mert ha valaki egy ismert orvosprofesszor avatárjával elmondatja, hogy ne szedjenek szívgyógyszert, mert van valami csodaszer, akkor emberek halhatnak meg. Lehet törvényt is hozni ellene, és aki ilyet csinál, annak számolnia kell a következményekkel.

Február végén jelentették be a kormánybiztosi kinevezését, azóta lassan eltelt 5 hónap. Mik voltak a legfontosabb eredményei a kinevezése óta?

Rövid idő alatt nagyon sok minden történt. Elkészítettük a mesterséges intelligencia stratégiát, előkészítettük az AI Act-ben előírt intézményeket. A Levente szuperszámítógép projektje felgyorsult, összeraktuk az AI Factory Antenna pályázatot. Készült egy 700 oldalas felmérés arról, hogy Magyarországon hol és milyen AI-kompetenciák vannak.

Előkészítés alatt van egy olyan tőkealap, amiből támogathatjuk azokat a cégeket, amelyek mesterséges intelligenciával foglalkoznak. Korábban készítettünk egy felmérést, amely szerint az emberek 52 százaléka tart az AI-tól, csak 12 százalék lát benne lehetőséget. Ez mostanra biztosan sokat változott, így elkészítjük újra a felmérést.

Hirtelen mindenki elkezdett AI-ügyekkel foglalkozni. Ez volt a cél. Magyarországot nemzetközileg is pozícionáltuk – jártam Brüsszelben, Ausztriában, Kínában. Amerika következik szeptemberben.