A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Az alacsony inflációval az idén jól járhatnak a nyugdíjasok: januárban a tavaly decemberben folyósított nyugdíjak alapján 5,2 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak az akkori inflációs várakozások miatt. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak az idén − jelen állás szerint − három százalék körüli reálérték-emelkedést érhetnek el, miután az infláció négy évtizedes mélységbe zuhant. Jövőre azonban éppen emiatt legfeljebb kicsivel 2 százalék fölötti emelés van kilátásban, ezt legfeljebb annyival tudja majd kompenzálni az állam, amennyivel a valós infláció esetleg magasabb lesz a prognosztizáltnál − vagyis reálértékben növekedés nem várható.

Kapcsolódó

A nyugdíj-indexálási szabályok csak az infláció szintjét veszik figyelembe. Korábbi szabályozás szerint még  három százalék fölötti gazdasági növekedés esetén volt  lehetőség arra, hogy a nyugdíjakat a nettó keresetek emelkedését is tartalmazó szorzóval növeljék, ám az Orbán-kormány a nyugdíjindexálást összekötötte az inflációval.

Az intenzívebb járadékemelésnek volna létjogosultsága. A 13. havi nyugdíj megszüntetését és az átalakított nyugdíjindexálást követően a nyugdíjak reálértéke jelentősen csökkent. Tavaly és 2011-ben csak szinten tartásra futotta az emelésekből, így a nyugdíjak reálértéke a tíz évvel ezelőttinek felelt meg 2012-ben.

Alapvetően tehát nem jelentene gondot a túlságosan alacsony infláció, ha ezt dinamikus növekedés mellett a keresetbővülés tudná kompenzálni - legalább is a korábbi szabályozás szerint. Jövőre azonban nem várható olyan szintű GDP-növekedés, amely mellett a keresetek is hatnának a nyugdíjakra, a várható két százalék körüli emelés viszont épp csak eléri azt a mértéket, amit már megéreznek az emberek (a két százalék alatti emelést már stagnálásként vagy akár jövedelemcsökkenésként élnek meg).

Ha lenne növekedés, akkor se lenne hatványozottan jobb a helyzet. A nettó keresetek a KSH adatai szerint 4,2 százalékkal nőttek januárban, vagyis ez, ha volna is keresetindexálás, akkor sem éreztetné hatását. Ahhoz, hogy három százalék feletti nyugdíjemelésben részesülhessenek majd a jogosultak, öt százalék feletti növekedés kellett volna  a korábbi rendszerben. Persze ez csak játék a számokkal, hiszen ekkora bővülés mellett a bérek valószínűleg nagyobb mértékben tudnának emelkedni − és az infláció is magasabb lenne. Jelenleg a 4,2 százalékos keresetnövekedés oka a jelentős, öt százalék feletti minimálbér-emelés, illetve a szuperbruttó kivezetése.