Négy új Gripent kap a magyar légierő – derült ki többek között Orbán Viktor magyar kormányfő és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök közös pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

A magyar miniszterelnök a bizalom újraépítésének nevezte a folyamatot, amely a két ország közt zajlik, és azt is elmondta: izgalmas, eredményes megbeszélésen vannak túl, és ezen belül is elsősorban a védelmi együttműködés kérdéseiről tárgyaltak.

Hosszú tárgyalás eredményeképpen pontot tehetünk egy tárgyalás végére, ami Magyarország számára rendkívül fontos. A magyar védelmi képesség ügyéről beszélünk. (…) Megszületett a megállapodás arról, hogy további négy géppel bővítjük a Magyar Honvédség Gripen vadászbombázó flottáját

– jelentette be Orbán Viktor, majd hozzátette: meghosszabbítják a logisztikai szerződést is, valamint kiterjesztik a kiképzésre is. A Saab és a Védelmi Innovációs Kutatóintézet közös, a mesterséges intelligenciára fókuszáló központot nyit, megkezdődik az együttműködés a kutatás-fejlesztés területén is.

Ulf Kristersson a találkozó utáni sajtótájékoztatón is úgy értékelte, hogy konstruktív volt a párbeszéd. Azt, hogy további együttműködést valósítanak meg a Gripenek tekintetében, a svéd miniszterelnök üdvözölte, és mind svéd, mind magyar oldalról előnyös lépésnek ítélte meg.

Nem értünk egyet mindenben Magyarországgal, de abban egyetértünk, hogy szorosabban kell együttműködnünk azokon a területeken, ahol egyetértés van

– fűzte még hozzá Ulf Kristersson.

Már támogatjuk a svéd NATO-csatlakozást

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn tette közzé, hogy a kormánypárti frakciók már támogatják Svédország NATO-csatlakozását, amiről február 26-án szavaz az Országgyűlés.Ennek részleteiről ITT írtunk korábban. 

Élet az IKEÁ-n túl

A svédországi gazdasági kapcsolatok előkelő pozíciót foglalnak el hazánkban, és várhatóan a további svéd beruházások kerülhetnek Magyarországra – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésére hivatkozva az Index.

A kereskedelmi forgalom az évezredfordulót követően nőtt meg jelentősen a két ország között, és az azóta eltelt bő két évtizedben az 1995-2000 közti átlagos 300 millió dolláros importforgalom közel a háromszorosára, 700-900 millió dolláros összeg közé emelkedett. Míg 2000-ben 259 millió dollár értékben exportáltunk a skandináv országba, addig három évvel ezelőtt már 2,07 milliárd dollár értékben.

A folyamatosan emelkedő tendenciát megtöri a 2002–2004 közötti időszak, amikor a két ország közötti kereskedelmi egyenleg is megfordult. 2001-ig a Svédországgal való áruforgalmi egyenlegünk negatív volt, 2021-ben azonban már 1166 millió dolláros többletet sikerült hazánknak elérnie.

Ami a Svédországból érkező importunk közel háromnegyedét adja:

  • a papíráruk;
  • a vegyipari termékek;
  • a gépjárművek és a gépek, mint például a gázturbinák;
  • a híradástechnikai eszközök;
  • valamint a transzformátorok. 

Svédországba irányuló magyar áruexport kétharmadát a gépek és berendezések adják. Ebbe a termékkategóriába tartozó főbb exporttermékeink például a képernyők, számítógépek, szigetelt vezetékek, folyadék- és légszivattyúk, illetve a hűtőgépek. Második legnagyobb kategória a gépjárművek, 14,3 százalékos részesedéssel.

Svéd vállalatok Magyarországon a teljesség igénye nélkül:

  • Ericsson;
  • Volvo;
  • Scania;
  • Autoliv;
  • Haldex;
  • IKEA;
  • H&M;
  • Electrolux;
  • SCA (Libero, Libresse, Tena, Tork);
  • ABB;
  • Sigma Technology,;
  • Skanska;
  • Esab;
  • Vagabond.