Orbán megerősítette: amikor december elején arról beszélt, hogy a hónap közepén támadás éri majd Magyarországot, a második leminősítésre gondolt, néhány további lépéssel együtt. "Azokban a napokban kezdődött meg több európai ország leminősítése, nyilvánvaló volt, hogy Magyarországot is meg fogják találni" - mondta.

Arra a kérdésre, mely szerint Brüsszelnek már annyira elege van a magyar kormányfőből, hogy informális csatornákon keresik az utódját, Orbán Viktor azt mondta: "amikor ilyen rémhírek keringenek, akkor úgy érzem, hogy jó úton haladunk, és ilyenkor érzem politikai közösségünk erejét is". Szerinte egy életerős ellenzék nem abban reménykedik, hogy valahogy majd belülről szétesik az ellenfele, vagy egy nagyhatalmi központ kiüti riválisát, hanem hogy meg tudja győzni a választók többségét. A kormányfő szerint "abban reménykedni szánalmas, hogy majd valakik leváltják nekik a miniszterelnököt".

A törvényalkotás gyorsaságával összefüggésben beszélt arról is, hogy dicséretnek veszi azt, amikor azt taglalják, hogy Magyarországon nem egyszerűen kormányzás, hanem rendszerváltás zajlik. Szerinte a posztkommunista tehertételtől mentes, nyugat-európai értelemben vett demokrácia felépítése csak tavaly kezdődhetett meg.

Az új választójogi törvényt ért ellenzéki kritikákkal kapcsolatban felidézte: amikor 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal és a kommunisták egyeztetésén ott ültek, és a választójogi rendszerről vitatkoztak, akkor is sokan gondolták, hogy a választójogi rendszerrel lehet választást nyerni. Mint mondta, a szocialisták akkor tiszta egyéni választókerületi rendszert akartak.

"Verem a fejem a falba, hogy ezt megakadályoztuk, mert 1990 után összesen egy képviselőjük lett volna a parlamentben, és az egész posztkommunista átmenetet megspórolhattuk volna" - fogalmazott. Hozzátette: megtanulta, hogy a választást nem választási rendszerrel, hanem a kormányzati vagy ellenzéki teljesítménnyel lehet megnyerni.