Jelentős megszorításokkal járt 2023, a többi között drasztikusan csökkent az oktatásra és az  egészségügyre fordított kiadások reálértéke – derül ki a kabinet által az Országgyűlésnek benyújtott zárszámadási törvényből. 

Ha figyelembe vesszük az inflációt,  akkor az állami  egészségügyi kiadások reálértéke 7,8 százalékkal csökkent egy év alatt, az oktatásra pedig 5,6 százalékkal költöttek kevesebbet, írja a Népszava. 

Felborította az Orbán-kormány gazdaságpolitikai terveit a 2023-as inflációs válság és az ukrajnai háború: a felrobbant energiaárak, az államadósságot finanszírozó kamatkiadások és a rezsiharc mintegy háromezer milliárd forintos többletkiadással járt. 

Kapcsolódó

Ennek fedezete részben a különadókból folyt be, ám mivel a plusz terhek csak a szükséges pénz felét tették ki, a kiadásokon is spórolni kellett. Azt eddig is tudtuk, hogy 2023 nem a gazdasági felemelkedés éve volt, de most, hogy a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a 2023-as költségvetés elszámolását, kiderült, hogy mindeközben jelentős megszorítások történtek.

A  Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly 17,6 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedése, ehhez képest kormány beszámolója szerint tavaly az állam oktatásra fordított kiadásai 2901 milliárd forintra forintra rúgtak, ami nominálisan 12 százalékos emelkedés az előző évhez képest, ám a magas infláció miatt a ráfordítások reálértéke valójában egyetlen év alatt 5,6 százalékkal csökkent. 

Sokkal rosszabbul járt az egészségügy: 2022-ben az államháztartás összes egészségügyi kiadása 3236 milliárd forint volt, ami tavaly 3554 milliárd forintra emelkedett. Ez 9,8 százalékos növekedés a kormány számai szerint, ám ha figyelembe vesszük az inflációt, akkor az állami  egészségügyi kiadások reálértéke 7,8 százalékkal csökkent egy év alatt.

Kevesebb jutott a rendvédelmi kiadásokra is, a 3,2 százalékos elvonás reálértelemben, az inflációval korrigálva 21 százalékos csökkenést jelent egy év alatt. 

Az egyházi támogatásokra – nominálisan – egyetlen év alatt 19 százalékkal jutott kevesebb, míg az ennél jóval nagyobb súlyt képviselő „általános közösségi szolgáltatások” vagyis a szélesebb értelemben vett állami bürokrácia működtetése 3465 milliárdot vitt el 2023-ban, ez nominálisan 6,4, reálértéken 24 százalékos csökkenést jelent.