Mennyibe fáj egy adag balatoni lángos, egy jó hideg sör, egy doboznyi jégkrém, vagy egy tetszőleges szálláshelyen eltöltött éjszaka két főre? Ennek jártunk utána több közkedvelt termékkategória és szállástípus árát megvizsgálva, a teljesség igénye nélkül, ám annál szemléletesebben.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban publikált adataiból az tűnik ki, hogy júniusban a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal múlták felül az egy évvel korábbiakat. Májushoz viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal mozdult magasabbra az infláció.
A drágulás üteme tehát mérsékelten gyorsult Magyarországon: s bár az élelmiszerek ára mintegy 6,2 százalékkal nőtt júniusban, az NGM államtitkára üdvözölte, hogy egyes drogériai termékeken meglátszik az árréscsökkentés hatása. A Nagy Márton vezette tárca a drágulás mértéke láttán úgy reagált, a rossz időjárás is hozzájárult az élelmiszer-inflációhoz. A fogyasztási cikkekre, hangsúlyosan az élelmiszerek egy részére árrésstopot vezettek be, mely révén átmenetileg lejjebb szorultak bizonyos termékek kiskereskedelmi árai, mostanra azonban mintha elillant volna az érdemi hatása a kormányzati árrésmaximumnak, ráadásul hamarosan ki is vezethetik az árszabályozó intézkedést, feltehetően épp augusztus 31-ig, a nyár lezárultáig.
Nyárra már be is sült a kormány árak elleni fegyvere
A KSH közlése alapján az élelmiszerek, a szolgáltatások és a tartós cikkek továbbra is jelentős drágulást mutatnak, miközben a fogyasztás csak lassan élénkül. Az inflációs nyomás nem enyhül látványosan, a kormányzati árrésstop hatása kifulladóban van, és a nemzetközi összevetésben Magyarország továbbra is az EU élmezőnyében szerepel az áremelkedés mértékét tekintve. Részletek.Az árak persze ettől még a maguk útján járnak, akár nyaralunk, akár otthon hűtjük le magunkat valamivel.
Mekkorára terebélyesedett a szezonálisan megszokott termékek ára mostanáig?
Közhely, de – sosem árthat aláhúzni –, a nyári hőségben elengedhetetlen a kellő folyadékpótlás, így természetszerűleg sokak kedvence a sör, vagy a fröccs, alkohol mellőzése esetén viszont a víz kerülhet képbe elsősorban, ez a leginkább pénztárcakímélő opció változatlanul.
Mint a KSH adatai rávilágítanak,
a világos, lager típusú sör kategóriája tavaly 744 forintot, egy évvel azelőtt pedig 711 forintot kóstált literáron nézve.
Tíz éve 191-et, míg 2010-ben csupán 172 forintot kértek el érte, legalábbis átlagosan 0,5 literes kiszerelésenként. Az ínyencebb ízlésű fogyasztóknak informatív, hogy ennek felsőerjesztésű változata (IPA, APA vagy ale) vagy a búzasör 2010 és 2024 között 219-ről 901 forintra kúszott föl – bár a KSH 2022-ig itt sem literárat vizsgált még.
2025 első felére vonatkozóan nyers adatok állnak rendelkezésre, és havi bontásban szemlélve a világos, alsóerjesztésű sör ára csak idén, januártól júniusig 724 és 785 forint között mozgott. A felsőerjesztésű verzióé pedig 929 és 956 között alakult. Jellemzően május volt a legdrágább hónap, a nyár beköszöntével szelídültek valamelyest a sörárak: 775 és 947 forintra.
Most pedig íme a fröccsmatek: a műanyag palackos ásványvízből 1,5 liter az elmúlt 15 évben átlagárban 106-tól 182 forintig tört fel; míg az asztali fehér- és vörösboré 451-462 után tavaly már 473-472 forintra módosult úgy, hogy a literára meglehetősen hullámzóan alakult, s többször is jócskán fölszökött: 2013-ban és 2022-ben megközelítette vagy át is lépte a 700 forintot – ezt részben szintén magyarázza a módszertan változása, miszerint 0,75-2 liter közt húzódó palackárakat alkalmaztak, s csak 2023-tól használatos a literáras megoldás.
Idén ásványvízfronton nem túl sok változást látni, év elejétől mostanáig 186-ról 196 forintra nőtt az ára, miközben áprilisban pontosan 200 forinton is állt. A vörös- és fehérbor árait 514-522, illetve 567-580 forintra mérték az év első és hatodik hónapjában, májusban csak minimálisan voltak drágábbak, azaz 569 és 586 forint. Így ki lehet számolni, különféle fröccsváltozatok esetén milyen árak jönnek ki a nap végén.
Gyakran áldás tud lenni a hőségben pár frissítő kortyon túl az italnál eggyel fagyosabb megoldás is.
A dobozos jégkrémnek az átlagos egységára szabályosan megkétszereződött 2010 óta, már akkoriban is bőven az ezer forintot ostromolta.
Bár egy-egy évben lejjebb olvadt ugyan a jellemzően literenként számolt jégkrémár, de összességében jelentős drágulási ívet írt le a hűsítő édesség 2025 közepéig.
Másik kedvelt folyadékforrásként a – tápanyagban is gazdag – dinnye is szoros asszociációban áll a meleg idővel, ám a nyári gyümölcsöt kilónként 686 forintért kínálták júniusban, míg januárban feleennyi, 340 volt az ára. A görögdinnyét 2010-ben még 164 forintért is meg lehetett kapni, tavaly pedig 465 forintot ért a lédús portéka kilója átlagosan.
Sokaknak a kovászolni való, nyers uborka fogalma is egybeforr a nyárral, a zöldségfajta kilónkénti ára a februári 1610 után júniusra, az igazi uborkaszezonra 880 forintra kopott. Ez a zömmel savanyúságként fogyasztott tökféle 448 forint volt a múlt évtized legelején, viszont tíz éve is csupán 486 forintért mérték kilogrammját.
Mennyit kell adni egy szobáért egy éjszaka erejéig?
Ha fogyasztói árak terén merészebb vizekre evezünk, érdemes a turizmus néhány aspektusát is szemügyre venni, már ami a különféle szállástípusok költségvonzatát illeti.
- Egy 30–40 m² körüli apartman szobája (2 főre, egy éjszakára, hétvégén, önellátással, idegenforgalmi adó nélkül) 27 690 forintról kerek 32 ezerre drágult a júniusi szezonkezdetre. Tavaly ugyanez 26 700, a legkorábbi adatközléskor, 2020-ban pedig 16 460 forinton állt.
- Egy zuhanyzós vagy fürdőszobás panzió kétágyas szobájának ára (reggelivel, 2 főre, hétköznap, ifa nélkül) 28 960-ról 32 760-ra emelkedett, holott 2010-ben még 10 660 forintból meg lehetett ezt úszni.
- Egy 3 csillagos szálloda kétágyas szobája (reggelivel, 2 főre, hétvégén, ifa nélkül) 15 éve 15 520 forint volt, 2024-ben 33 650, majd idén a 32 840-es szintről 39 510 forintra drágult.
- Egy 4 csillagos szálloda kétágyas szobájának (félpanzióval, 2 főre, hétköznap, ifa nélkül) költsége a másfél évtizeddel ezelőtti 24 280-ról 56 140 forintra ugrott tavaly, most januártól júniusig pedig 56 ezerről 62 080 forintra kapaszkodott fel.
Látható, hogy megduplázódtak, vagy egyenesen meg is triplázódtak tehát a szállásárak ez idő alatt.
A jó öreg lángosinfláció
Bár a KSH-adatok közt nem lelhető fel, a Balatonra látogató Street Kitchen azt írja, most júniusban 2400 forintért lehetett hozzájutni egy finom lángoshoz Zamárdiban, legalábbis akkor, ha az ember a sajtos-tejfölös verzióra éhezik meg.
Tíz éve még ennyiből az egész család evett egy kört
– jegyzik meg a témát körüljáró cikkükben. Ugyanakkor a feltét nélküli lángos ennél valamivel barátságosabb árnak örvend.
Noha átlagárak bemutatására ez sem a legmegfelelőbb, a Nosalty már tavalyelőtt arról írt, hogy egy egyszerű strand talponálló büféjében egyetlen év alatt 41 százalékkal lett drágább a lángos, és ott is 2400 forintért kínálták a sajtos-tejfölöst – már akkor. A lángosárak drasztikus elszabadulása az utóbbi néhány évre datálható, míg 2020 előtt bőven ezer forint alatt is abszolválni lehetett egy extrásabb lángos beszerzését, akár főszezonban is.
A szimbolikus étek körüli árjelenség nem pusztán önkényes: a tejtermékek ára az elmúlt két évben megállás nélkül emelkedett, és az étolaj, amiben a lángos sül, több mint duplájára drágult az utóbbi évek során. Ezenfelül a hazai vállalkozások által fizetendő energiaárak és egyéb pluszköltségek okán is följebb vándorolt az árlétrán a lisztből készült strandétel. Legutóbb, az Economx múlt csütörtöki videójában a rezsiárak kapcsán merült fel, hogy részben a rezsicsökkentés miatt drága a lángos.