Bár az infláció elleni harc eredményeit általában százalékban szokás megadni, sokkal látványosabb, ha forintosítjuk a kormányzati intézkedéseket. 

Azt, ugye, tudjuk, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2025 júniusában az előző év azonos időszakához képest az infláció 4,6 százalék, míg az előző hónaphoz képest 0,1 százalék volt. A tájékoztatás szerint az élelmiszerek ára 6,2 százalékkal nőtt, míg a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva éves összevetésben 4,9 százalékkal emelkedett, az előző hónaphoz képest pedig kismértékű csökkenést mutat. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) arról írt, hogy a tárca előzetes jelzésével összhangban az élelmiszerinfláció növekedése elsősorban a szezonális élelmiszerek, így a friss gyümölcsök és zöldségek áremeléséhez köthető, amelyet a kedvezőtlen időjárási viszonyok okozta kínálati zavarok idéztek elő. A gyümölcsök drágulása nem magyar sajátosság, tavasszal Európa szerte megugrottak a gyümölcsárak - fogalmazott a Nagy Márton vezette minisztérium. 

De ez mit jelent a valóságban?

Például azt, hogy

a KSH szerint 2025 júniusában a fehér kenyér fogyasztói átlagára 972 forint, míg a félbarna kenyéré 750 forint volt. 

Januárban a fehér kenyér kilós ára még 901 forint volt, az idei éves csúcsot 983 forinttal áprilisban érte el, hogy aztán májusban és júniusban csökkenjen összesen 11 forinttal a termékért elkért összeg mértéke.

A félbarna kenyér ára kisebb utat járt be: 749 forinttal nyitott, 769 forint volt a csúcs, aztán júniusban 750-re mérséklődött. 

Az egésszel az a gond, hogy 2024-ben csak decemberben volt (akkor 901 forint) 900 forint felett a fehér kenyér ára. Pontosan 972 forint pedig 2023 áprilisában volt, ami azért számított történelminek, mert egy hónappal azelőtt, márciusban volt 1000 forint egy kilogramm fehér kenyér. 

Ha csak az összegeket nézzük, ezek a legdrágább kenyérárak: 

  1. 1000 forint per kilogramm: 2023. március
  2. 984 forint per kilogramm: 2023. február
  3. 983 forint per kilogramm: 2025. április
  4. 980 forint per kilogramm: 2025. május
  5. 972 forint per kilogramm: 2023. április, 2025. június.

Ebben a két és fél éves periódusban 2023 decemberében volt a legolcsóbb a fehér kenyér, az átlagos fogyasztói ára 852 forint volt. 

A félbarna kenyér esetén kisebb volt a szórás. A magasabb ár 899 forint volt, míg a legalacsonyabb 725 forint. Összehasonlításképpen, 2024-ben egyetlen alkalommal sem került 750 forintba a félbarna kenyér, az idei évet nem számítva, legutóbb 2023 decemberében volt ezen az árszínvonalon a félbarna kenyér. 

Az árrésstop országa

A hivatalos magyarázat szerint a magyar családok és a nyugdíjasok védelme érdekében a kormány március 17-én 30 alapvető élelmiszerkategóriára árréscsökkentést vezetett be. Az intézkedésnek köszönhetően az érintett élelmiszerek ára átlagosan közel 20 százalékkal csökkent. Ezt követően az intézkedést május 19-én kiterjesztette további 30 termékkategóriára, a háztartási- és vegyiárukra, tisztálkodási és szépségápolási cikkekre, mely termékek ára jelentősen mintegy 26 százalékkal csökkent.

első 4edéves grafi beágyazókódja:

Látszik tehát egy bizonyos mértékű hatás, lehetnének a kormánynak vérmesebb reményei is, de a korábbi tanulságok alapján a kiskereskedelmi cégek, valamint a szolgáltatók próbálnak kereszt-árazni. Hogy ez a hatás mennyire lesz erős, az itt elszenvedett negatív dolgok mennyire kompenzálódnak más termékek áremelkedésében, még idő hogy meglássuk. Illetve nagy kérdés, hogy az árrésstopok kivezetése mikor fog megtörténni, és ez generál-e egy nagy emelkedést az inflációban

– nyilatkozta korábban a KSH inflációs jelentéséről Nyeste Orsolya, az Erste elemzője.

Összefoglaló cikkünkből kiderül, 2025 I. negyedévében fokozódott a magyar gazdaságban az inflációs nyomás. A fogyasztói árak az év első három hónapjában átlagosan 5,3 százalékkal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában.

A nemzetközi összehasonlításokhoz használt harmonizált fogyasztóiár-index szerint 5,4 százalékkal, az uniós átlag (2,7 százalék) kétszeresével nőttek Magyarországon a fogyasztói árak. Ez az Európai Unióban a legnagyobb áremelkedésnek számított.

Kapcsolódó