A most elérhető számok egyértelműen azt sugallják, hogy jövőre is intenzíven folytatódhat a betegek „átpréselése” a magánszektorba.

Az Egészségbiztosítási Alap előirányzata 2025-ben 4706 milliárd forint volt, 2026-ra pedig 4944 milliárd forintra nő, ám ez az 5,1 százalékos növekmény az év végére akár el is olvadhat, hiszen a 2025-ös költések biztosan nagyobbak lesznek az előirányzottnál

Kapcsolódó

- derül ki a Népszava cikkéből.

Ennyiből ugyanis biztosan nem finanszírozhatók az inflációs költségek, valamint a szakdolgozók és orvosok megtartása. Béremelésre az ágazatban legfeljebb a minimálbéren foglalkoztatottak számíthatnak, akik számára a korábbi bérmegállapodás alapján 2026-ra kialkudott 13 százalékos minimálbér-emelés vonatkozhat.

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke a lapnak azt mondta: „béremelés utoljára 2024-ben volt, és sem idén, sem jövőre nem látszik, hogy lesz forrás bérkorrekcióra.”

Jelenleg a közfinanszírozott egészségügyben körülbelül 92 ezer szakdolgozó dolgozik, ám az ellátórendszer optimális működtetéséhez legalább még tízezer emberre lenne szükség. A munkáltatók a szabadságokat sem tudják kiadni, mert nincs, aki helyettesítse a hiányzókat, így azok, akik még ott vannak, a hiányzók helyett is elvégzik a munkát. Óriási a terhelésük, de nem kaphatnak többet a plusz feladatokért, mert arra sincs az ellátóknál külön bértömeg - derül ki a cikkből.

Bár a javaslat preambulumában a kormányzat leszögezte, hogy

2010 óta a jövő évi tervszámokkal megháromszorozza az egészségügyre költött közforrásokat, valójában az ágazat költségkerete a GDP-hez viszonyítva arányában csökkent; ez az idei körülbelül 4,2 százalékos arány jövőre egyes becslések szerint mintegy 3,8 százalékra esik vissza.

Vagyis a betegek - a költségvetési tervezetben szereplő számok alapján - nem számíthatnak ugrásszerű pozitív változásra sem az ellátás körülményeiben, sem a kezelésekhez való hozzáférésben. Az pedig a tervezetet véleményező Költségvetési Tanácstól is tudható, hogy a 2026-os tervszámokban a gyógyszertámogatásra fordítható keret az utóbbi három évet, illetve a 2025-ös időarányos teljesülést figyelembe véve valószínűleg nem lesz elégséges.

A cikkből kiderül az is, hogy a gyógyító-megelőző ellátásokra fordítható keret az idei rendkívüli 150 milliárdos bővülés után jövőre további 80 milliárd forinttal nő. Ám szakemberek szerint még ezzel sem lehet elérni adósságmentes kórház-működtetést. Az intézményeket üzemeltető Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóságnál (KEF) is keletkezik idén becslések szerint további 40-50 milliárd forintnyi tartozás. A kórházi épületek többsége pedig 100 évesnél idősebb, mely a legügyesebb felújítással sem tehető alkalmassá a mai technológia befogadására.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter május elején azt mondta: nem ért egyet azokkal a hírekkel, miszerint jövőre kevesebbet költene az állam az egészségügyre, mint eddig. Az ideihez képest 2026-ban 280 milliárd forinttal több jut majd erre az ágazatra - húzta alá a tárcavezető.

A 2026-os költségvetésről a tervek szerint június 16-án szavaz majd az Országgyűlés.