Martonyi János külügyminiszter csütörtök esti kijelentései és lapunk korábbi értékelése alapján a 2. vagy a 3. lehetőség valószínűsíthető azután, hogy az NGM közölte, újfajta megállapodást kötünk az IMF-fel. A külügyminiszter szerint elővigyázatosságból van szükség az IMF-megállapodásra, "ez egyfajta biztosításnak felel meg". A tárcavezető az Inforádió Aréna című műsorában csütörtökön azt mondta: nem hitelmegállapodásról van szó.

A Financial Times szakblogja szerint a romániaihoz hasonló (3. verzió) megoldás születhet. Az ING Bank szakértője, Simon Quijano-Evans szerint legalább 4 milliárd euróra lehet szüksége Magyarországnak, mégpedig jórészt amiatt, mert hazánk 2012 év első negyedében kezdi meg a 2008-ban felvett hitel törlesztését az IMF-nek. Ha valóban erre megy majd az új forrás, az újonnan megkötendő megállapodás inkább lehet egy refinanszírozási paktum, mintsem biztosítási jellegű egyezmény. (Emlékeztetőül: az NGM közleménye úgy fogalmazott, hogy "az újfajta megállapodás (...) nem hitelfelvételről szól, voltaképp egy biztosítást kötünk".

A Nomura szakértője, Peter Attard Montalto így fogalmazott: attól tartok, hogy egyfajta tartalom nélküli verbális intervenció történt a piacokon, különösen annak fényében, hogy az MNB közölte, ők nem tudtak a dologról.

1. lehetőség - a lengyel példa

Az egyik a rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line), amelyet az IMF erős gazdasági alapokkal, jó mérlegteljesítményekkel rendelkező országoknak kínál válságmegelőző céllal. Az ezt kérő ország a keretet gyakorlatilag automatikusan megkapja, ha megfelel e keret előre ismert szabványfeltételeinek. A keretből szükség esetén le lehet hívni, mégpedig külön eseti teljesítményellenőrzés nélkül.

A rugalmas hitelkeretet az IMF egy vagy két évre adja, az első év után ellenőrzi a szabványfeltételek tartását. A keret összegét eseti megállapodás rögzíti.

Ilyen keretet váltott ki Lengyelország 2009. májusban két évre, majd idén januárban újabb két évre 19,17 milliárd SDR (körülbelül 22,23 milliárd euró) értékben. Az összeg a lengyel IMF kvóta 1.400 százalékának felel meg. Magyarország esetében ezzel az aránnyal számolva - Magyarország IMF-kvótája 1,0384 milliárd SDR - a keretösszeg 14,54 milliárd SDR, 16,86 milliárd euró lehetne.

2. lehetőség

Az IMF szigorban keményebb új típusú eszköze az elővigyázatossági hitelkeret - Precautionary Credit Line. Ezt szintén erős alapokkal és jó teljesítménymúlttal rendelkező országoknak adják, de olyanoknak, amelyek átmeneti sebezhetőségük miatt nem felelnek meg a rugalmas hitelkeret szabványos feltételeinek. A kiutalás módszere: a rugalmas hitelkeret esetén szokásos felmérés, ötvözve a felmérés során feltárt sérülékenységek célzott kezelésére szóló feltételekkel.

Ebből a szinten egy-két évre szóló keretből sem kell lehívni, azaz ténylegesen kölcsönt fölvenni, hanem szolgálhat pusztán elővigyázatossági biztosíték gyanánt.

3. lehetőség - a román példa

A legszigorúbb, de a hagyományos készenléti hitelkeretnél (SBA) még enyhébb lehetőség a készenléti hitel könnyített változata, az elővigyázatossági készenlétihitel-megállapodás (Precautionary Stand-by Agreement, P-SBA). A közösen, tárgyalásokon megállapodott egyedi, országra szabott feltételrendszer teljesítését az IMF a szokásos rendszerességgel ellenőrzi. A különbség az, hogy előre megállapodnak: a keretösszeget a kedvezményezett ország nem fogja felhasználni, hanem elővigyázatosságnak tekintik a keret készenlétben tartását.

Miután Románia korábbi, 2009. májusban aláírt hagyományos készenlétihitel-megállapodása lejárt, idén márciusban új egyezmény írt alá az IMF-fel új, most már elővigyázatossági készenléti hitelre, 3,09 milliárd SDR, mai árfolyamon 3,58 milliárd euró keretösszegben. Ez a román IMF-kvóta 300 százaléka. Magyarország esetében hasonló arány 3,12 milliárd SDR-t, 3,61 milliárd eurót jelentene.

A le nem hívott keretekre az IMF 0,5 százalékos szolgáltatási díjat számít fel.

...és a bónusz

Rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line). Elméletileg egy további lehetőség is felmerül, a Nemzetközi Valutaalap által 2009-ben megalkotott rugalmas hitelkeret (FCL), amelyet a 2008-2009-es válság idején Lengyelország, Mexikó és Kolumbia vett igénybe - emlékeztet a Portfolio.hu. Ezt a hitelkeretet azok az országok vehették, illetve vehetik igénybe, amelyek stabil gazdasági fundamentumokkal rendelkeznek és fegyelmezett gazdaságpolitikát tudnak felmutatni (éppen ezért csak elméletileg jöhet szóba Magyarország esetén). Az FCL azzal a céllal jött létre, hogy a szilárd lábakon nyugvó feltörekvő gazdaságok rendkívüli körülmények között (pénzügyi piacokon keresztül bekövetkező fertőzés ellen) is képesek legyenek magukat finanszírozni. Lengyelország eddig egyetlen eurót sem hívott le az FCL-ből, de meghosszabbította a hitelkeret futamidejét biztonsági okokból.