A Napi.hu a jövő héten a parlamenti bizottságok elé kerülő 2014-es költségvetés kapcsán mintegy 50 olyan kiadásra talált 234 milliárd forint értékben, amelyek elköltése vitatható, ha nem csak a vélt politikai előnyöket, hanem azok társadalmi hasznosságát nézzük. Ezen cikk készítésekor fedeztük fel a Wesselényi Miklós Árvízvédelmi Alapot, amely alig 20 millió forintból üzemel évente - viszont cserébe az égvilágon nem csinál semmit. Ezzel vélhetően megtaláltuk az egyik legfeleslegesebb költségvetési szervet, míg ha évi működési költsége mikroszkopikus méretű az államháztartás 16883 milliárd kiadásaihoz mérve.

A Wesselényi Alap lassan egy évtizedes múltra tekint vissza, hiszen 2003-ban hozták létre, az alapítása a jó szándék jegyében fogant. A cél az volt, hogy azon ingatlantulajdonosok számára, akiknek lakóingatlanai piaci alapon nem biztosíthatóak ár- és belkárok ellen - mert például ár- és belvízveszélyes területre vagy épp egyenest árterületre épültek - azok az alapnál köthessenek biztosítást. Az alapnak eddig összesen 1464 kártalanítási szerződése volt, ebből jelenleg 694 érvényes. Az alacsony érdeklődésre több magyarázattal lehet szolgálni: a tulajdonosi érdektelenség mellet jelentősen közrejátszhat az, hogy a nagyobb árvízek után - függetlenül a kormányok színétől - több milliárd vagy akár tízmilliárd forintos támogatást kapnak a nem biztosított ingatlanokban bekövetkezett károkért a tulajdonosok. Vagyis az állami pénzt így is, úgyis megkapják - függetlenül attól, hogy fizettek-e bármilyen jelképes biztosítási díjat vagy sem.

Ennek függvényében nem meglepő, hogy az alap működése finoman szólva is veszteséges. A 2014-es költségvetés 4,6 millió forintos befizetésre számít a 694 ügyféltől, a kifizetést egymillió forintra tervezi. Az alap működési költségei ezzel szemben 15 millió forintban lettek meghatározva, ebből fizetik az alapkezelés költségeit, a számlavezetési díjakat, a tranzakciós illetéket, a postaköltséget és a könyvvizsgálói díjakat. Az egymillió forintos kiadási terv természetesen jelképes tervezési összeg - gondolhatnánk.

Ám épp most tárgyalja a parlament a 2012-es költségvetés zárszámadását. Ebből kiderül, hogy 2012-ben hat, azaz hat darab kárigény érkezett - ebből kettő lakóingatlanra - és a hat igényből pont hatot utasítottak el, megállapítva, hogy nem árvízkárokról, hanem a sok esőzés miatt keletkezett belvíz és talajvízemelkedés. 2011-ben az alap 4,8 millió forintot számolt el káreseményekre.