A kormány a növekvő bizonytalanság és a brüsszeli olajembargós tervek dacára sem számít érdemi lendületvesztésre a gazdaságban - írja a Világgazdaság. Hiába volt egy koronavírus-járvány, és hiába van most itt egy háború, a magyar munkaerőpiac a teljes foglalkoztatottság körüli szinten áll, a munkaerőhiány és a kormányzati bérintézkedések folyamatosan hajtják fel a kereseteket – magyarázta a hazai növekedés forrásait Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

A szakember szerint a kormány által felvázolt makropálya mögött az is húzódik, hogy a kabinet a Brüsszellel fennálló vita ellenére továbbra is arra számít, hogy rendben meg fognak érkezni az uniós források. A helyreállítási alap felhasználásáról 2023 végéig dönteni kellene, tehát ezek a pénzek nagy valószínűséggel 2023-ban és 2024-ben támogatnák meg a gazdasági növekedést.

Kapcsolódó

Ugyancsak segítené a gazdaságot a kínálati problémák megszűnése, valamint az energiapiac helyzetének javulása, amelyekkel az exportkapacitások is bekapcsolódhatnak a növekedésbe. A szakértő úgy látja, idén négy százaléknál sokkal magasabb lesz a GDP bővülése, jövőre a bázishatások miatt kisebb lehet a dinamika, de a következő években átlagban összejöhet a kormány várakozásában szereplő négyszázalékos ütem.

Ugyanakkor szerinte a mostani helyzetben „felzárkózást nem érdemes kergetni”, nem a kanyarban előzés időszaka van, sokkal fontosabb a költségvetési és külső egyensúlyi helyzet visszaállítása, vagy az infláció letörése. „Csak olyan intézkedések jöhetne szóba, amelyek a fenntartható felzárkózást támogatják és összhangban vannak az energetikai függetlenedéssel, illetve a klímavédelmi célokkal.”