Magyarország a 69. lett a Világgazdasági Fórum legfrissebb versenyképességi listáján. A felmérés történetében ez a legrosszabb magyar eredmény, egyben azt jelenti, hogy a 2015-ös listához képest hat hellyel került hátrébb Magyarország. A kelet-európai országok közül Magyarország versenyképessége romlott a legnagyobb mértékben.

A magyarországi felmérést készítő Kopint-Tárki összefoglalójából kiderül, hogy Magyarország 4,2 pontot kapott, ami a Hollandia vezette európai versenyképességi rangsorban a 25. helyre volt elég. Szerkezetileg a magyar versenyképesség leginkább a bolgár-­román pároshoz hasonlít, de közel áll hozzánk a horvát struktúra is. Ezekre a tagállamokra általában a rossz versenyképességi alapok jellemzőek: intézményrendszer, infrastruktúra és egészségügy - áll az elemzésben.

Kapcsolódó

Kopint-Tárki

A magyar versenyképesség gyengeségei az intézményrendszerben és az innovációs képességben találhatóak, emellett problémák vannak az infrastrukturális ellátottsággal, valamint a pénzpiaccal is. A Kopint-Tárki elemzése ír arról is, hogy a magyar versenyképességben 8 olyan pont is van, amelyek a világon a legrosszabbak között vannak. A végeredmény arra utal, hogy a magyar intézményrendszer és egyben versenyképességünk legnagyobb problémája, hogy a kormányzati döntések során a kivételezett vállalkozások jelentős előnyt élveznek. Erről azt írják: "A kormányzati döntéshozatal nem átlátható, a tulajdonjogok tiszteletben tartása problémás és a vállalati magatartás etikájával is gondok vannak".

Az innováció területén az egyik legfőbb gond, hogy a kormányzat nem ösztönzi megfelelően a tudományos kutatást, valamint a fejlett technológiák beszerzését, pedig a magyar kutatóintézetek valamint technológiai vállalatok minősége a világátlag felett van (igaz a világ tudományos elitjétől még is távol esik). A kutatók megjegyzik, hogy az egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok közötti együttműködés pedig nagyon gyenge.

Kopint-Tárki

A pénzpiaci problémákat abban látják, hogy a vállalatok nagyon kis része képes és hajlandó a tőkepiacről forrást bevonni. A vállalkozások döntő többsége továbbra a banki hitelt preferálja, márpedig ezeknek a hiteleknek a kamata nemzetközi összehasonlításban még mindig magas.

Vannak pozitívumok is

Az elemzés azonban kedvező tényezőket is említ. Többek között azt, hogy a lakosság GDP-hez mért megtakarításai magasak. Kedvezőek az államháztartás GDP-arányos indexei. "Az infláció alacsony, ami ugyan globális összehasonlításban jónak számít, ám regionálisan és helyi szinten igen károsnak mondható a defláció. Jó pont azonban, hogy az árak növekedésének várható megindulása után sem lesz magas infláció" - írja az elemzés. Megemlítik azt is, hogy a GDP-arányos 75 százalék körüli államadósság globális összehasonlításban sem mondható túl jónak, azonban számos fejlett országban ennél jóval magasabb szint mellett működik a gazdaság, így összességében az államadósság csökkenése pozitívan hat versenyképességünkre.

Kopint-Tárki

Továbbra is Svájc az élen

Idén, ahogy korábban is, a világ legversenyképesebb állama Svájc, amit Szingapúr és az Amerikai Egyesült Államok követ, így a dobogón nincsen változás. A rangsor első harmadát nagyrészt európai országok és más OECD tagállamok dominálják, de előkelő helyen szerepelnek a gyorsan növekvő felzárkózó országok is úgymint Kína (28.), India (39.) vagy Oroszország (43.) - írja a Portfolio.hu.

A lista utolsó harmadában olyan, jellemzően fejlődő, gazdaságok kerültek, ahol az intézményrendszerben komoly problémák vannak. Összesen két európai ország található a lista ezen felén, Moldova (100.) és Bosznia-Hercegovina (107.).