Ma jelent meg a WEF versenyképességi rangsora, amelyben Magyarország a 63. helyről a 69. pozícióig esett vissza. A Nemzetgazdasági Minisztérium a jelentés kapcsán közleményt küldött a Portfolio.hu-nak, amelyet alább közlünk.

"A magyar gazdaság versenyképességének nem az az elsődleges fokmérője, hogy Magyarország hányadik helyen szerepel egy kutatóintézet rangsorában, hanem az, hogy a magyar gazdaság milyen ütemben bővül, növekszik-e a foglalkoztatottság, egyensúlyban van-e az államháztartás, csökken-e az államadósság.

Kapcsolódó

A WEF ma megjelent rangsorában annak ellenére romlást mutat a magyar gazdaság versenyképessége, hogy a magyar gazdaság teljesítményére vonatkozó statisztikai adatok folyamatosan javulnak, a növekedés dinamikus, 2010 óta több mint 600 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben egyensúlyba hoztuk a költségvetést és folyamatosan csökken az államadósság. Ezek az adatok, amelyeket az Európai Unió, a piaci szereplők, és most már a hitelminősítők is elismertek, jobban tükrözik a magyar gazdaság versenyképességét, mint a WEF rangsora.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a WEF rangsora nagyrészt szubjektív gazdaságstatisztikai adatokon, a megkérdezett vállalatvezetők véleményén alapuló indikátorokon alapul. Tudomásunk szerint mindössze néhány tucat vállalatvezető vett részt a WEF felmérésében, vagyis a rangsor nagyobb részben a megkérdezett néhány tucat vállalatvezető szubjektív véleményét tükrözi.

Jól megfigyelhető, hogy a konkrét statisztikai adatokon alapuló indikátorok javulást mutatnak (a felmérés szerint is), a megkérdezésen alapuló indikátorok esetében viszont sokszor egyértelműen érződik a szubjektivitás, ami sajnos az egész felmérést - és a rangsort is - torzítja. Nyilvánvaló szubjektivitásról tanúskodik - és ezért nehezen is vehető komolyan - például a felmérésnek az az eredménye, amely szerint az állami intézmények Albániában, Jamaikán vagy Ghánában jobban működnének, mint Magyarországon" - írta az NGM.