Lázár János hangsúlyozta, hogy az új törvény 32 év után újraszabályozza a közpénzek elköltésének kereteit és feltételeit. A jogszabály társadalmi vitájában mintegy ezer javaslat érkezett 40 szakmai szervezettől.
- 5500 milliárd forint értékű állami beruházást kellett felfüggeszteni az elmúlt évben, miután 2010-2022 között 28 ezer milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban.
- 3300 milliárd értékű folyamatban lévő beruházást kell befejezni a tárca felügyelete alatt,
- emellett 1300 milliárd forint értékben 200 beruházás tervezése zajlik.
Az új jogszabály kiszámíthatóságot hivatott garantálni az építésben résztvevők számára, emellett célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság.
A tárcavezető patriótának nevezte a jogszabályt, amellyel elsősorban a hazai kkv-kat kívánják bevonni az állami beruházásokba.
Magyar vállalkozóknak magyar alapanyagból
Az alapelvek között szerepel, hogy az állami beruházásokat az állami építési beruházási keretprogram alapján kell megvalósítani. Utóbbi 2035-ig sorolja majd fel az összes megvalósítandó tervet, minisztériumonként.
Ehhez minden tárcának listát kell benyújtania tíz évre szóló fejlesztési javaslatairól.
A cél, hogy elsősorban magyar alapanyagból, magyar vállalkozók számára teremtsenek lehetőséget.
Nagyobb közbeszerzési versenyt generál
A változások között kiemelte: a korábbinál nagyobb verseny lesz a közbeszerzéseknél.
A közbeszerzés csak akkor lesz érvényes, ha legalább két érvényes ajánlat érkezik, a nyertes ajánlat pedig nyilvános lesz.
A beruházások feltételei és változás a közbeszerzési eljárásban
A jövőben beruházást indítani csak kiviteli terv birtokában, lefolytatott engedélyezési eljárás után lehet, a fenntartás költségeinek pedig már a tervekben meg kell jelenniük.
Fontos változás még, hogy a közbeszerzési eljárások tárgyalásosan zajlanak majd,
nemcsak az ár lesz döntő, hanem társadalmi szempontrendszert dolgoznak ki, amelyben környezeti szempontokat is érvényesítenek.
A beruházás részletszabályait egy új szerv dolgozza ki
Létrejön az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) javaslatának megfelelően, többek között a szaktárca vezetője, az államkincstár, a mérnöki és az építész kamara, vállalkozói szervezetek, a MÁV, a versenyhivatal, a fővárosi önkormányzat és az országos főépítész részvételével.
A tanács feladata a részletszabályok kidolgozása lesz az egyes beruházásokra vonatkoztatva.
Bevezetik az építményinformációs modell (BIM) rendszert, ebben a digitalizált rendszerben kell mindent megtervezni, a megvalósítást rögzíteni. Költséginformációs rendszer is lesz, javulni fog a költségek nyomonkövetése.
Az Európai Bizottsággal is egyeztettek az új törvényről, azt megfelelőnek találta a testület – jelezte Lázár János. Az önkormányzatokkal, fővárosi önkormányzattal is egyeztettek, a megvalósításban konzorciumi partner lesz a tárca az önkormányzati beruházásokban.
Örökségvédelmi és építésgazdasági szabályokat vegyítenek és átírják a KRESZ-t
Elkezdődött egyéb örökségvédelmi, és építésgazdasági jogszabályokat ötvöző, a magánszemélyeket, vállalkozásokat érintő építési törvény megalkotása, ahol a társadalmi egyeztetés újabb köre várható.
Megkezdték a KRESZ felülvizsgálatának előkészítését, mert az jelenleg nem ad megfelelő választ a megváltozott közlekedési viszonyokra.
A miniszter aggasztónak nevezte az ágazat helyzetét, és úgy vélte, 2024-től még nehezebb lesz, mert a magán és az állami megrendelések csökkennek.
Lesznek beruházások, de csak 2024 utolsó negyedévében és 2025-2026-ban fognak igazán felpörögni.
Koji László, az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) elnöke szerint újszerű együttműködés van a tárca és a szövetség között. Az állami megrendelésekre vonatkozó törvény előkészítésében első pillanattól kezdve részt vettek.
Hozzátette, hogy a megalakuló érdekegyeztető tanács lehetőséget ad a szakmai elképzelések érvényesítésére, a tárcánként kidolgozott tízéves építési beruházási keretprogram pedig segít csökkenteni a megrendelések ciklikusságát.
