Januárban 0,2 százalékos csökkenést, februárban viszont 6,3 százalékos növekedést mutatott az ipari termelés éves összevetésben a nyers adatok szerint. Az első negyedévben az ipari termelés mindössze 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az előző hónappal összehasonlítva az ipari kibocsátás 1,1 százalékkal csökkent márciusban a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint. A havi adat ötödik hónapja mutat csökkenést.

Kapcsolódó

A feldolgozóipar belföldi értékesítésnek volumene 2,5, az exportszállításoké 4,8 százalékkal, ezen belül a járműipari export 8,6 százalékkal elmaradt a tavaly márciusitól.

Az ipari export volumene 4,8 százalékkal kisebb volt, mint 2015 márciusában. A feldolgozóipar exportértékesítésének több mint felét adó két alág közül a 36 százalékot kitevő járműgyártás kivitele 8,6 százalékkal visszaesett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export egyhetedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai viszont 4,6 százalékkal nőttek.

Az ipar belföldi értékesítése 4,7, ezen belül a feldolgozóiparé 2,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

Az ipar mindhárom ágában csökkent a termelés: a döntő súlyt (94 százalék) képviselő feldolgozóiparban 4,4, az energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 0,2, a csekély súlyú bányászatban 40 százalékkal.

Forrás: KSH

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül ötben emelkedett (0,3 és 5,5 százalék között), míg a többi alágban 0,5 és 23 százalék közötti mértékben csökkent a termelés az előző év azonos hónapjához képest. A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés közel egyharmadát kitevő járműgyártás kibocsátása 6,7 százalékkal visszaesett. A két meghatározó - az alág kibocsátásának együttesen 97 százalékát adó - alágazat közül a közúti gépjármű gyártása számottevően, 14,4 százalékkal csökkent, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása ugyanakkor 2,7 százalékkal nőtt. A gyengébb teljesítmény az iparág új rendelésmutatóiban is tükröződik - írja a KSH közleményében.

A feldolgozóipari rangsorban második alág, a feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4 százalékkal bővült. Az iparág két legnagyobb alágazata közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 1,8 százalékkal nőtt, a kisebbik, a híradás-technikai berendezés gyártása 1 százalékkal mérséklődött. Kiugróan, 33 százalékkal emelkedett az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása alágazat.

A harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelés több mint 10 százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,6 százalékkal mérséklődött az összes értékesítés 39 százalékát adó külpiaci eladások csökkenése miatt, a hazai eladások ugyanakkor nőttek.

Az alág tíz alágazatából háromban 2,7 és 32 százalékközötti volumenbővülést, a másik hétben viszont 0,4 és 30 százalék közötti visszaesést mért a KSH. A legnagyobb (az alág termelésének 25 százalékát adó) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 3,6 százalékkal csökkent, míg a legnagyobb mértékben, 32 százalékkal - az alág kibocsátásából 14 százalékkal részesedő - takarmány gyártása nőtt.

Folytatódott a termelésbővülés a kisebb súlyú villamos berendezés gyártásában: a kibocsátás 2,5 százalékkal emelkedett. Mindkét értékesítési irányban nagyobb volt a kereslet, mint egy évvel ezelőtt.

Megállt a növekedés a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában: a termelés 0,8 százalékkal mérséklődött. A legnagyobb mértékben (5,5 százalék) a kis súlyú egyéb feldolgozóipar termelése emelkedett. Az alág három ágazatából kettőben nőtt a volumen, a legnagyobb ágazatban, az orvosi eszköz gyártását is magába foglaló egyéb feldolgozóipari tevékenységben 10,9 százalékkal.

Folytatódott a visszaesés a vegyi anyag, termék gyártásában: a termelés 4,6 százalékkal csökkent.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 23 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése következtében.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 6,9 százalékkal csökkent 2015 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 0,4 százalékkal nőttek, azonban az új exportrendelések 7,9 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány 5,1 százalékkal meghaladta a 2015. márciusit.

A KSH adatai szerint az ipari termelés 0,3 százalékkal emelkedett 2016. január-márciusban az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,1 százalékkal nőtt, a 35 százalékát képviselő hazai értékesítésé 1,7 százalékkal csökkent ebben az időszakban.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 2,2 százalékos csökkenése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 2,9 százalékos létszámnövekedés mellett következett be az idei első negyedévben az előző év hasonló időszakához képest.

Magyarország területi egységei közül az ipari termelés három régióban, Nyugat-Dunántúlon (4,9 százalék), Közép-Magyarországon (3,8 százalék), valamint Dél-Alföldön (1,1 százalék) csökkent az első negyedévben az előző év hasonló időszakához képest. A többi négy régióban 0,7 és 14,7 százalék közötti volumennövekedést regisztrált a statisztikai hivatal, a legnagyobb mértékűt Dél-Dunántúlon.