Az idei első negyedévben végre növekedésbe fordultak a hazai reálkeresetek, a nemzetgazdaság átlagában 1 százalékos növekedést mért a KSH. Ez a nettó bérek bő 3 százalékos növekedése mellett az alacsony inflációnak köszönhető, amit jórészt a kormány rezsicsökkentő lépései szorítottak le. A reálkeresetek növekedése a családi adókedvezménnyel kiigazított adatokban is fordulatot hozott a 2012-ben jellemző mínuszok után.

Tavaly ugyanis még a három vagy annál több gyermeket nevelők is átlagosan bő két százalékos reálkereset-csökkenéssel szembesültek, amit az idén január-márciusban - inkább csak szépségtapasznak jó - 0,7 százalékos emelkedés követett. A gyermektelenek ugyanakkor - és ez is változás a 2012-es adatokhoz képest -  jobban jártak, mint a családosok, hiszen esetükben másfél százalékot közelítette a reálkereset növekedésének mértéke.


Az idén egyébként némileg változtak az adókedvezménnyel kapcsolatos szabályok, erről részletesen itt olvashat.

Kiterjesztenék a kedvezményt

A jövő heti kormányülés témája lesz a három plusz egy területből álló népesedéspolitikai program - mondta szerdán Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár. A program első eleme az adókedvezmény kibővítése mindazokra a családokra, akik a jelenlegi kedvezményt nem tudják teljesen visszaigényelni gyermekük, gyermekeik után. Szerepel a tervekben azon egyetemisták, főiskolások támogatása, akik családot alapítanának, gyermeket vállalnának. A javaslat harmadik eleme a rugalmas gyed bevezetése, szabályainak és támogatási rendszerének kialakítása, a plusz területnek pedg az otthonteremtési támogatás kidolgozása, bővítése lehet.

Az adókedvezmény kiterjesztését szorgalmazó kereszténydemokraták által korábban ismertetett adatok szerint a változtatás közel negyedmillió családnak jelentene segítséget különböző mértékben. A kedvezményezettek összesen 292 milliárd forintnyi adókedvezményt vehettek volna igénybe, azonban alacsony jövedelmük miatt csupán 180 milliárd forintot sikerült valóban kihasználni, 112 milliárd forint "kihasználatlanul" maradt. Ebből a 112 milliárd forintból 55 milliárd az az összeg, amit még a járulékokból a családi kasszában hagynának. A KDNP-sek tavasszal ismertetett tervei szerint ha valakinek nem kell járulékot fizetnie, azaz e téren sem érvényesíthetné a kedvezményt, számára a költségvetésből kellene pótlást nyújtani.