Magyarország 2026 elején 3 milliárd euró értékben hajtott végre eurókötvény-kibocsátást, amely iránt a befektetői érdeklődés meghaladta a 10 milliárd eurót. A kibocsátáskor a 7 éves futamidejű kötvény hozama 4,25, míg a 12 éves lejáratúé 4,875 százalék volt.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. közlése szerint több tényező is együttesen határozza meg az államadósság finanszírozási költségeit. Ezek közül az országkockázati felárnak kiemelkedő szerepe van. Az olyan nemzetközi hitelminősítő intézetek, mint a Moody's, a Fitch és az S&P a szuverén adósok besorolását a visszafizetési képesség és hajlandóság átfogó értékelése alapján végzik. Ez a befektetők számára fontos információt jelent az ország kockázati megítéléséről.

Kapcsolódó

Jelenlég még mindhárom hitelminősítő befektetésre ajánlja Magyarországot, ebből azonban két intézet ennek a besorolásnak az alsó sávjába helyezi el, negatív kilátással, míg a harmadik minősítőnél a besorolás egy fokozattal a befektetésre nem ajánlott kategória felett található, szintén negatív kilátás mellett.

Ennek alapján olyan országokkal szerepel azonos kategóriában Magyarország, mint Kazahsztán, India, vagy a Fülöp-szigetek.

Az EU-n belül Olaszország, Románia, Görögország és Bulgária tartozik ebbe a minősítési sávba. A GKI közlése szerint ezt a kockázati megítélést a kötvénypiaci hozamok alakulása tükrözi jól. A forintban denominált, hosszú lejáratú államkötvények hozamszintje az EU-n belül a legmagasabb tartományban helyezkedik el, de az euróban kibocsátott államkötvények hozamai is a régiós, valamint azonos besorolású országok átlaga felett alakulnak.

A GKI magyarázata szerint a hitelminősítők többek között a gazdaság növekedési kilátásai, a költségvetési egyenleg és az államadósság fenntarthatósága, valamint az ország külső sérülékenysége alapján alakítják ki az adóbesorolást, emellett pedig a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, az intézményi keretrendszer működése, továbbá a politikai stabilitás, a hiteles jegybanki politika, továbbá az inflációs környezet és az árfolyam is fontos szerepet kap.

Mindezek mellett fontos szerepe van az olyan hosszútávú tényezőknek, mint a növekedési kilátások és a külső egyensúly, illetve a demográfiai folyamatok, a termelékenység alakulása és a humán szolgáltatások helyzete.

A gazdaságkutató emlékeztet, hogy a magyar költségvetés hiánya tavaly megközelítette az 5 százalékos GDP-arányos szintet, miközben enyhén emelkedett az államadósság. A mostani kormányzati várakozások szerint idén is magas, 5 százalék körüli marad a hiány, A szakértői konszenzus 2 százalék körülire várja a hazai GDP növekedését. Ha azonban a tényleges gazdasági növekedés a kormányzati várakozásokhoz képest alacsonyabb lesz, a kamatkiadások tartósan magas szintje és a kiigazító intézkedések elmaradása esetén 2026-ban a tervezettnél magasabb hiányhoz vezet – véli a GKI.

 

Kép: GKI Research

Hozzáteszik, ebben a helyzetben egyre fontosabb az a kérdés, hogy a nemzetközi hitelminősítők miként tekintenek erre. A hiánypálya fenntarthatósága, az adósságkezelés hitelessége és a gazdaságpolitika kiszámíthatósága kulcsszerepet játszik a hitelminősítési kilátások szempontjából – írja a GKI. Hozzáteszik, fontos látni a fiskális egyensúly és a hitelminősítés közötti összefüggéseket, mivel ez rávilágít a legfontosabb teendőkre és a leminősítési kockázatokra.

Rég nem látott optimizmus! Másfél éves csúcsra tört a GKI konjunktúra indexe

Hosszú idő után látványosan javult a gazdasági hangulat Magyarországon: a GKI konjunktúra indexe másfél éves csúcsra emelkedett decemberben, miközben a fogyasztók optimizmusa kétéves rekordot döntött. Ugyanakkor a munkaerőpiacon és az üzleti kiszámíthatóság terén továbbra is vannak aggasztó jelek. Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.