A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Turbulens napjuk volt tegnap az európai kötvénypiacoknak és a bankrészvényeknek, a befektetők ugyanis csak nehezen tudtak megbirkózni a spanyol bankmentés részleteinek értelmezésével. Az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport és a spanyol miniszterelnök a hét végén jelentették be, hogy Spanyolország bankjainak feltőkésítéséhez 100 milliárd euróig terjedő hitelkeretet venne igénybe. A kölcsönök forrása az európai mentőalapok valamelyike, az átmeneti EFSF vagy a majdani állandó ESM lesz.

Nem mindegy viszont, hogy melyik, hiszen az ESM esetében a jogszabály előírja, hogy a mentőalapnak szenior hitelezőnek kell lennie a többi kötvénytulajdonoshoz képest. Ez természetesen a többi kötvényes alárendelését és a hitelbesorolás bóvliba kerülését eredményezné (ez pedig tovább rontaná a helyzetet, hiszen az ország kikerülne a legtöbb kötvényalapból, és jönnének a letétigény-emelések az ECB-nél és a klíringházaknál). Egy Reutersnak névtelenül nyilatkozó uniós forrás szerint a helyzet elkerülése érdekében az EFSF-ből folyósítják majd a tőkét − vélhetően a spanyol bankbiztosítónak (FROB) −, ez azonban egyelőre kevés ahhoz, hogy megnyugtassa a görög leírások megismétlődésétől tartó befektetőket. Nem egyértelmű az sem, hogy a spanyol költségvetési és államadóssági adatokban megjelenik-e majd 60−100 milliárd euróra tehető összeg, vagy ezt valamilyen számviteli trükkel el tudják-e kerülni.

A spanyol részvénypiac azonnal kilőtt a hírre hétfő reggel, a korábbi hónapokban hatalmasat zuhanó IBEX−35 ötszázalékos, a spanyol pénzintézetek némelyike pedig két számjegyű emelkedésnél állt, és jól indult a hétfő a spanyol kötvénypiacon is, hiszen a pénteki 6,3 százalékos szintről 6,04 százalékra esett a tízéves papír hozama.

Ám az eufória nem tartott sokáig, dél körül a részvénypiaci rally olvadásnak indult, a kötvényhozamok pedig ismét rohamos emelkedésbe kezdtek − végül 6,5 százalék körül ütöttek csúcsot. Egyes piaci pletykák szerint az ECB avatkozhatott közbe, hogy útját állja a további zuhanásnak, ami egyben azt jelentené, hogy az európai jegybank újra elővette az LTRO-tenderek óta szüneteltetett másodpiaci kötvényvásárlási programját (SMP). Ha százmilliárd euróból csupán 4 óra 40 percen keresztül sikerült leszorítani a spanyol hozamokat, akkor ez percenként 357 millió euróba került, végső soron az európai adófizetőknek − jegyezte meg egy elemző.

Bármilyen konstrukcióban folyósítják a tőkét a spanyol bankoknak, a megállapodás ténye önmagában egyértelműen pozitív Spanyolország szempontjából − értettek egyet a Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők, akik úgy vélik, a hektikus piaci mozgások mögött az információáramlás akadozását, a részletek hiányát kell keresni. Miró József, az Erste részvénypiaci stratégája szerint ezzel a komoly lépéssel az európai országok megelőzhetik az eurózóna fertőzésének továbbterjedését, ráadásul éppen egy kritikus pillanatban, a nagy kockázatokkal járó görög választások előtt egy héttel. A bankrészvények Európa-szerte túladottak, Miró szerint a lehető legrosszabb forgatókönyveknek megfelelő kockázatokat áraznak bennük, ezért érett a korrekció. A hazai helyzetnek eleve kevésbé kitett globális bankok, a Banco Santander és a BBVA papírjai már a múlt héten sokat emelkedtek, a szakember szerint ez a bankmentés miatt még tovább kitarthat. Tegnap azonban a két részvény délelőtti hatalmas emelkedése a zárásra minimálisra olvadt, ezt részben indokolhatta a Fitch két pénzintézetet érintő leminősítése is.

Legjobb esetben is csak fájdalomcsillapító lehet a legújabb mentő csomag, amivel az éppen aktuálisan legégetőbb kérdést lehet átmenetileg tompítani − mondta Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Az adósságválságot további adóssággal nem lehet orvosolni Török szerint, ám ehhez hasonló válságbeavatkozásokkal még hosszú ideig fenntartható a helyzet. A szakember szerint csak apróbb változások várhatók az eurózóna intézményi működésében, hiszen sok az ellenérdekelt fél.

Móró Tamás, a Concorde stratégája szerint azonban az egész eurózónában rohamosan romló makroadatok miatt gyorsulhatnak a politikai változások is. Az európai bankuniótól, tehát a közös betétbiztosítástól azonban még távol van a mostani spanyol bankmentés, hiszen most csak eseti jelleggel biztosítanak tőkét a megszorult pénzintézeteknek. Ahhoz, hogy az eurózóna perifériáján újra beinduljon a növekedéshez szükséges hitelezés, az állampapír-piaci hozamok mérséklődésére is szükség lenne, ezt viszont legfeljebb újabb LTRO vagy SMP beindításával érhetné el átmenetileg az ECB − mondta Móró. Az európai bankrészvények piacán pedig továbbra is óvatosnak kell lenni az elemző szerint, a volatilitás ugyanis velünk maradhat: a nagy tőkeáttétek miatti apró pszichológiai változások is nagy mozásokat válthatnak ki, már csak azért is, mert a bankok értékét rendkívül nehéz meghatározni.