A jegybank 2010-től folytatott monetáris politikájának eszközeit tárgyaló előadásában Pleschinger Gyula kiemelte, hogy a monetáris politika csak rövidtávon, időlegesen képes hatni a gazdasági növekedésre és a munkaerőpiacra. Annak elsődleges célja az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás fenntartása, a kormány gazdaságpolitikájának támogatása - idézi Pleschingert az MTI.

Felidézte: az MNB 7 százalékról 0,9 százalékra csökkentette az alapkamatot, szűkítette a kamatfolyosót. A devizacsere-ügyletekkel további likviditást pumpáltak a magyar gazdaságba, ez a forrás állampapírokban és a hitelezésben hasznosult. Az MNB intézkedéseinek köszönhetően a bankközi kamat mértékét a V4-es országok közül Magyarországon a legalacsonyabb szintre sikerült csökkenteni, ami szintén javítja a hitelezési feltételeket.

Kapcsolódó

A reálgazdaság jövőbeli kilátásaira térve közölte azt is, hogy Magyarország érzékeny a külső inflációra; az MNB monetáris politikai eszközei közül hosszútávon a kamatcsatornát és a devizacsere-ügyleteket tervezi megtartani. Magyarország a versenyképesség tekintetében lemaradt a többi visegrádi országtól, ezért dolgozta ki az MNB 330 pontos javaslatcsomagját, amelyet megfontolásra ajánl a többi gazdasági döntéshozónak.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke A költségvetési politika alkalmazkodása a változó gazdasági környezetben című előadásában szintén kitért a szakemberek által 2021-2022-re prognosztizált következő világgazdasági válságra, amely várhatóan szelídebb formában tér vissza, mint korábbi globális krízis volt.