A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A tárgyalások többek között azért húzódtak el, mivel a szaktárcának nem voltak pontos adatai arról, hogy az egészségügyi intézményekben hány orvos, milyen képzettséggel, végzettségekkel és fizetési kategóriákban dolgozott. A béremelési körből azonban kimaradnak a felnőtt- és gyermekorvosi és a fogászati alapellátásban dolgozók, ami mintegy 12 ezer orvost és közel 20-25 ezer szakdolgozót érint hátrányosan.

A bérfeszültségek kezelésére az alsóbb fizetési kategóriákban is mielőbb meg kell találni a megoldást, csak a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelése miatt a közalkalmazotti bértábla öt fizetési osztályában kellett azért fizetést emelni. Utóbbi főleg az egészségügyi szakdolgozókat, illetve a gazdasági-műszaki területeken dolgozókat érinti. A bértábla tavaly 78 ezer forintról indult, a korrekció után azonban több kategóriában is erősen összecsúsztak a fizetések: a korábbinál jóval több lett a minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatott, e fölött azonban nem változtak a bruttó keresetek.

A dolgozók abban bízhatnak, hogy mielőbb megkapják a 2011-es nettójuk szinten tartatásához a kompenzációt − reálértéken azonban kevesebbet keresnek majd. Az elvárt béremelés teljesítésével is akadnak nehézségek, volt olyan kórház, ahol megszervezték, hogy a dolgozók még januárban igényelhessék a kompenzációt, azonban arra is akadt példa, hogy az intézmény egyes osztályai eltérően intézték az ügyet.

A március közepi utolsó igénylési határidőig rendeződhet az állami tulajdonú intézményekben a kompenzáció kérdése. A legnagyobb probléma a nonprofit gazdasági társaságoknál lehet, ahol a versenyszféra szabályai szerint kell teljesíteni az elvárt emelést, őket a szociális hozzájárulási adóból visszatartható kompenzáció kárpótolná. Az egyelőre nem látszik, hogy hány ilyen intézmény vállalja az elvárt béremelést, illetve másik alternatívaként a közszférába visszatérést.