Az egészségi állapot és a munkaerőpiaci helyzet között világszerte, így Magyarországon is egyértelmű összefüggés figyelhető meg. Nagyon sok bizonyíték van arra, hogy a munkaerőpiaci helyzet romlása, az állásvesztés, rosszabb egészségi állapothoz vezet – mondta a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) napokban megrendezett konferenciáján Elek Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Közgazdaságtudományi Tanszékének adjunktusa és a KRTK KTI tudományos munkatársa.

A csoportos létszámleépítés miatti állásvesztés megnöveli a 2-4 éven belüli halálozást Magyarországon is. De példaként említette, hogy a szívinfarktus, stroke és krónikus betegségek után is kimutatták a betegek rosszabb munkaerőpiaci helyzetét. 

Márpedig statisztikai adatok szerint Magyarországon évente 75 ezer új daganatos beteget diagnosztizálnak, valamint 40-50 ezer ember kap stroke-ot, a szívinfarktus is évente 20-25 ezer embert érint. 

A betegségek és a munkaerőpiaci helyzet közötti kapcsolatot a magyar lakosság véletlenszerű mintája alapján, a magyar emberek munkaerőpiaci és egészségügyi adatait összevetve vizsgálták 2009-2017 között valamint 2021-ben – mondta Elek Péter. 

A 30-54 éves korosztályban vizsgálták meg a különböző betegségekben szenvedők helyzetét, az egészséges azaz a megelőző évben fekvőbeteg-ellátásban nem részesülő és gyógyszert nem szedő populációhoz viszonyítva. 

Mentális betegségek és gazdasági következményeik

A legjelentősebb bérelmaradás Elek Péter szerint a megelőző évben pszichiátriai okból fekvőbeteg-ellátásban részesült betegeknél látszik, de számottevő a keringési illetve endokrin-táplálkozási-anyagcsere betegségek miatt hospitalizáltak, a mentális betegség miatt gyógyszert szedők és a cukorbetegek körében is.

Az egészségsokkok közül a szívinfarktusnak, a stroke-nak vagy rosszindulatú daganatos betegségnek van a legerősebb negatív hatása a jövőbeli munkaórákra

 – tette hozzá a kutató.

Kapcsolódó

Az elemzésben a béreket kétféleképpen vizsgálták: egyrészt az aktuálisan foglalkoztatottak bérére fókuszálva, másrészt a ténylegesen ledolgozott munkaórák figyelembevételével. A kutatás rámutat, hogy nemcsak az alacsonyabb bér, hanem a kevesebb ledolgozott munkaóra is hozzájárul a keresetek elmaradásához, hiszen például a pszichiátriai betegséggel küzdők kevesebb időt töltenek munkával.

Érdekes kivételt jelentenek bizonyos krónikus betegségek, mint például a vérnyomáscsökkentők vagy a koleszterinszint-csökkentők szedése. Ezeknél a csoportoknál a bérek nem mutatnak olyan negatív összefüggést, ami arra utalhat, hogy a betegség felismerése és kezelése különböző társadalmi-gazdasági helyzetű személyek esetében eltérő.

A daganatos betegek nagy része gyógyítható

A daganatos betegek esetében az aktuális, nem korrigált bér alacsonyabb, de ha figyelembe vesszük a tényleges ledolgozott munkaórákat, akkor a helyzet már jobb: a fizetésük a kezelés után középtávon ismét a korábbi szintre emelkedik. Ez arra utal, hogy a sikeres kezelés után a betegek képesek visszatérni a munkába és produktívak maradnak.

A kutatás részeként vizsgálták a daganatos betegség diagnózisa előtti és utáni munkahelyi helyzetet: a foglalkoztatottság jelentősen, mintegy 65 százalékról 34 százalékra csökken a diagnózis után, de három év elteltével visszaáll 40 százalék körüli értékre. Ez a csökkenés főként a táppénzen  töltött idő miatt történik és azoknál is, akik kezelési sikerrel visszatérnek a munka világába, a keresetük nem csökken tartósan.

A legnagyobb foglalkoztatási hátrányt elszenvedő csoportok:

  • Pszichiátriai betegnél 26 százalékponttal csökken a foglalkoztatottság;
  • Rosszindulatú daganatos betegnél 17 százalékpontos a visszaesés, a legtöbben tüdő-, vastagbél- és emlőrák miatt esnek ki a munkaerőpiacról;
  • Mentális betegségre gyógyszert szedőknél 15 százalékponttal alacsonyabb a foglalkoztatottság;

Mára Magyarországon a depresszió lett a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó betegség. A mentális betegségek gazdasági költségei jelentősek – az OECD szerint a magyar GDP 3,1 százalékát teszik ki. De valójában nem a lelki betegségek kezelése a költséges, hanem az, ha a beteget nem kezelik – mondta az Economxnak korábban Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója.

Összességében az adatok azt mutatják, hogy a különböző betegségek komoly kihívást jelentenek a munkavállalók munkaerőpiaci helyzetére és jövedelmére, és bár egyes esetekben van lehetőség a visszatérésre, a pontos oksági összefüggések feltárásához további elemzések szükségesek – mondta a META konferenciáján Elek Péter.