A bankunió, a fiskális unió és a politikai unió mellett szociális unióra is szükség volna az EU megújításához - derült ki Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért felelős biztosának az Európai Unió 2.0 címet viselő előadásából az 50. közgazdász vándorgyűlésen, Egerben. Hozzátette: a közös valuta és piac fontos az EU számára, de mint közös cél, nem elegendő, vagyis szükség van arra, hogy az átalakulás határozott pozitív dolgot mondjon az európai szociális modell jövőjéről, és ezt az átalakítást valamiféle társadalmi szerződés alátámassza. A bizottság úgy látja, hogy a foglalkoztatási és szociális szempontoknak meg kell jelenniük a hosszútávú költségvetési javaslatokban is.

Andor előadásában emlékeztetett arra, hogy a Lehman Brothers összeomlása után kialakult válságra a pénzügyi reguláció új hullámával, anticiklikus gazdaságpolitikával és a Nemzetközi Valutaalap újbóli aktivizálódásával válaszolt az EU. Görögország problémáinak nyilvánvalóvá válásával - 2009 végétől - viszont sajátos válság kezdődött az EU-ban, amikor is újabb és újabb országok kerültek nehéz helyzetbe. Azóta kiderült, hogy nem az egyes országok adósságproblémáiról, hanem a monetáris unió modellválságáról van szó. A monetáris unió ugyanis csak formai értelemben volt valutaunió, tartalmilag azonban közelebb állt egy ún. valutatanácshoz, hiszen több, a hosszú távú stabilitást biztosító pillér is hiányzott.

Erre válaszul vált erősebbé az a törekvés, amely szerint valódi gazdasági és monetáris uniót kell kiépíteni, ami 2010 tavaszától meg is kezdődött, a gazdasági kormányzás kiépítésével, az új pénzügyi intervenciós eszközök létrehozásával és a fiskális szigor érvényesítésével. Addig viszont, amíg a bankunió, a fiskális unió és a politikai unió létre nem jön, illetve amíg ezek meg nem hozzák eredményüket, az Európai Központi Banké (ECB) marad a főszerep - vélekedett a biztos, aki szerint az ECB még nem ért el a nehéz, de valószínűleg átmeneti küldetésének végére.