Az Irán ellen február 28-án megindított amerikai-izraeli katonai akció, bármi volt is a kiinduló célja, a világkereskedelem roppant érzékeny térségét találta el: az energia- és kereskedelmi útvonalakat érte el, ami gyorsan felkavarta a piacokat. A történelemben többször láttuk már, hogy az olajválságok világszintű gazdasági feszültségeket indíthatnak el. A mostani sokk is hasonló mintát mutat: emelkedő energiaárak, pénzügyi bizonytalanság és növekvő kockázatkerülés jellemzi a piacokat.

Magyarország különösen érzékeny az ilyen hullámokra, mert magas energiaimportja, sérülékeny költségvetése és gyengébb intézményi alkalmazkodóképessége felerősítheti a külső sokk hatásait

- írta Bod Péter Ákos véleménycikkében, amelyet a Portfolion publikált.

Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, az MTA doktora szerint ami az elmúlt napok alapján látható: a kezdeti hatások részben, de nem teljesen követték a közel-keleti konfliktusokból ismert mintát, ilyenkor a dollár és egyéb menekülő valuta, arany árfolyama erősödik, az energiaárak megemelkednek, az értéktőzsdéken romlik a hangulat. Nincs azonban két egyforma krízis, most is mutatkoznak eltérések. A dollár árfolyammozgása nehezen követhető. Az viszont papírforma, hogy az Iránt ért támadás hírére az olaj és a gáz világpiaci ára jelentősen megemelkedett, noha eleinte nem drasztikusan.

A bizonytalanság az egyetlen biztos pont ezekben a hetekben

- emelte ki a közgadász, aki szerint magyar gazdaság szempontjából különösen aggasztó:

  • a megemelt kockázatérzékelés csökkentheti az állampapírok iránti keresletet, emelkedik a hozamszint;
  • nincs garancia arra, hogy a magyar hitelminősítés ne csússzon „bóvli” kategóriába;
  • a gyenge kivitel és a magas energiaárak mérleghiányt idézhetnek elő;
  • a forintárfolyam gyengült, mértéke még nem aggasztó, de jelzi a piaci bizonytalanságot;
  • az államadósság aránya és az államháztartás hiánya nem csökkent, így a büdzsé nem képes széles körű adókompenzációra;
  • ha tartósan magas marad az energiaár, az inflációs nyomás is erősödik.

Bod Péter ákos kiemelte: a sokkok következményei országonként, térségenként, érintettenként nagyon eltérőek lehetnek, ahol azonban erősek az intézmények, ott gyorsabb a korrigálási folyamat.

Az utóbbi évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy éles trendváltások, piaci sokkok idején a magyar gazdaság a térség többi országának többségéhez képest lassabban fordult, „kanyarban lemaradt”.

Az okok között elől áll a túlsúlyos állam, a piaci verseny és a szűkös javakkal való értelmes gazdálkodáshoz szükséges ármechanizmus lefojtottsága, a felhalmozott és az implicit államadósság nyomasztóan nagy állománya, az adósság költséges finanszírozása.

Nehezebben mérhető, de kulcsfontosságú magyarázó tényező az intézményi keret gyengülése, emiatt a kiszámíthatóság romlása, ellensúlyok híján az ad hoc döntések elszaporodása, a szakmai tartalom rovására menő hatásköri centralizálás - olvasható a véleménycikkben.

Kapcsolódó