A magyarok pénzügyi tudatossága és megtakarítási hajlandósága rendkívül összetett, sokszor ellentmondásos képet mutat. Miközben a jövőről való gondoskodás igénye egyre szélesebb rétegekben fogalmazódik meg, a megvalósítást még mindig komoly bizonytalanság és félelem hátráltatja. Ezt a kettősséget támasztja alá az XTB befektetési alkalmazás megbízásából készült friss kutatás is.
A magyar felnőttek közel egyharmada rendelkezik valamilyen befektetéssel, miközben 62 százalékuk teljesen kimarad ebből a világból. A kutatás rávilágít arra a problémára, hogy bár a magyarok elvben tisztában vannak a tervezés fontosságával, ezt a felismerést a mindennapokban már sokkal nehezebben váltják konkrét tettekre
– mondta az adatokat ismertetve Szitás Lóránt, az XTB piaci elemzője.
A válaszadók 34 százaléka egyáltalán nem tervezi meg a pénzügyi jövőjét, és mindössze 10 százalék azok aránya, akik tudatosan, egy előre meghatározott, hosszú távú stratégia mentén kezelik a pénzüket és fektetnek be. Ezzel egy időben 43 százalékuk kifejezetten borúlátó és egyáltalán nem bízik abban, hogy valaha is elérik a hosszú távra kitűzött anyagi céljaikat.
Csak rövidtáv
Ez a bizonytalanság összekapcsolható azzal, hogy a magyar társadalomban továbbra is a rövid távú gondolkodásmód dominál. A felmérés szerint a mindennapi megélhetési és pénzügyi aggodalmak erőteljesen rányomják a bélyegüket a lakosság tervezési horizontjára, ugyanis a válaszadók kétharmada csupán három évnél rövidebb befektetési időtávban képes gondolkodni. Ez az adat tisztán jelzi, hogy a fegyelmezett, évtizedes távlatokat felölelő vagyonépítés a legtöbb háztartás számára elérhetetlen vagy nehezen értelmezhető célként jelenik meg.
A tőkepiac világa ráadásul a lakosság jelentős részének még mindig egy távoli, zárt közösségnek tűnik. Bár a megkérdezettek 53 százaléka egyetért azzal az alapvetéssel, hogy akár viszonylag kis összegek rendszeres félretételével is el lehet indítani egy befektetést, minden negyedik ember (27 százalék) szentül hiszi, hogy ez a lehetőség kizárólag a kiemelkedően magas jövedelemmel rendelkezők privilégiuma. Mindezt persze rosszul gondolják.
Mennyi az annyi?
A válaszadók 25 százaléka csupán egy jelképesebb, ezer és 10 ezer forint közötti összeget merne vagy tudna rászánni, míg a legnagyobb csoportot (27 százalék) 10 ezer és 50 ezer forint közötti havi kerettel vágnának bele a folyamatba. A magasabb kategóriák felé haladva meredeken visszaesik a hajlandóság: 50 és 100 ezer forint közötti havi megtakarítást már csak a megkérdezettek 12 százaléka vállalna, a 100 ezer forint feletti összeget pedig mindössze 10 százalék engedhetné meg magának.
Kifejezetten beszédes, hogy 16 százalék egyetlen forintot sem lenne hajlandó áldozni befektetésekre, 10 százalék pedig inkább elzárkózott a válaszadástól ebben a kérdésben.
Pszichológiai korlát
A befektetési kedv elmaradása mögött sokszor nem az információ vagy a tudás tényleges hiánya áll, hanem sokkal inkább a pénzügyi biztonság elvesztésétől való félelem és a pszichológiai gátak. Bár a megkérdezettek 43 százaléka a szabadon felhasználható jövedelem teljes hiányát nevezte meg fő akadályként, és 26 százalékuk érzi úgy, hogy egyszerűen nincs elegendő pénze a kezdéshez, az érzelmi tényezők szerepe is megkerülhetetlen.
A válaszadók több mint ötöde vallotta be, hogy a pénzvesztéstől való rettegés tartja vissza az első lépés megtételétől, miközben 38 százalékuk általánosságban is abszolút kockázatkerülőnek tartja saját magát. Fuller Bianka pszichológus elmondta: tízezer forint elvesztése háromszor akkora mentális terhet és veszteségérzetet jelent, mint amikor valaki nyer tízezer forintot.
Ez a belső bizonytalanság és a hibázástól való félelem gyakran még akkor is megbénítja a lakosságot, ha az egyének egyébként elméletben pontosan értik a hosszú távú tőkegyarapítás előnyeit. Az érzelmi gátak és a biztonságérzet kezelése ezért legalább olyan fontossá vált, mint a klasszikus pénzügyi tudatosság fejlesztése.
Mibe fektetünk?
Azok, akik már aktívan jelen vannak a piacon, többségükben a tradicionális, kiszámíthatónak tartott eszközöket részesítik előnyben. A befektetéssel rendelkezők körében toronymagasan vezet az állampapír, amelyet a válaszadók 50 százaléka választott a portfóliójába.
A rangsorban a befektetési alapok következnek 25 százalékkal, szorosan mögöttük a részvények állnak 24 százalékkal, míg az ingatlanbefektetések 21 százalékot tesznek ki. A modernebb, digitális korszak szülte alternatívák is kezdenek teret nyerni, hiszen 10 százalék már birtokol kriptovalutát, 9 százalék pedig tőzsdén kereskedett alapokat, azaz ETF-eket vásárol, miközben 14 százalék egyéb formákban tartja a pénzét.
Az intézményi háttér kiválasztásakor a tradíciók ereje érvényesül: a befektetők 51 százaléka továbbra is a klasszikus banki szolgáltatókon keresztül intézi az ügyleteit. Ugyanakkor a technológiai fejlődés hatása is tisztán látszik: 28 százalékuk már közvetlenül befektetési applikációkat használ, 19 százalékuk pedig független pénzügyi tanácsadó segítségét veszi igénybe.
Az online befektetési platformokat a teljes népesség 40 százaléka tartja teljesen vagy inkább biztonságosnak, ami szilárd alapot adhat a későbbi digitális terjeszkedéshez.
Miért tartunk befektetéseket?
A tőkepiacra lépők motivációit vizsgálva kiderül, hogy a magyarok elsősorban a függetlenségüket féltik vagy szeretnék megalapozni, hiszen 26 százalékuk azért fektet be, hogy pénzügyileg szabad maradhasson.
A második legfontosabb hajtóerő a magasabb hozamok elérésének lehetősége 22 százalékkal, amelyet az infláció káros hatásai elleni védekezés követ 18 százalékkal. A hosszú távú öngondoskodás jegyében a nyugdíj-előtakarékosságot 12 százalék jelölte meg, míg a professzionális befektetési tanácsadás és a szakértői segítség iránti igény 8 százalékban jelenik meg, egyéb indokokat pedig 10 százalék említett.
Honnan tájékozódunk?
A megfelelő tájékozódás kulcskérdés, és a felmérés szerint a lakosság 73 százaléka szokott kisebb-nagyobb rendszerességgel informálódni gazdasági témákban, és 41 százalékuk kifejezetten tájékozottnak is vallja magát a befektetések területén. A legfőbb információs bázist a különböző híroldalak és szakosodott gazdasági portálok jelentik (36 százalék), de a pénzügyi tanácsadók szavára is adnak a megkérdezettek (22 százalék).
Az online befektetési platformok által biztosított ingyenes edukációs anyagokból 20 százalék merít tudást, míg a közösségi média 18, a videómegosztók és podcastok pedig 14 százalékos arányban járulnak hozzá a lakossági ismeretterjesztéshez, miközben 27 százalék egyáltalán nem gyűjt ilyen jellegű információkat.
Szitás Lóránt rávilágított, hogy a befektetési kedv érdemi élénkítéséhez önmagában nem elegendő pusztán több száraz információt átadni az embereknek. A bizalom növelése, a kézzelfogható átláthatóság és a gyakorlati, könnyen kezelhető eszközök megléte egyaránt elengedhetetlen. A válaszadók 23 százaléka szerint a pénzügyi intézmények iránti nagyobb bizalom ösztönözné őket leginkább a piacra lépésre, míg további 19 százalékuk úgy véli, a különböző befektetési lehetőségek pontosabb és egyszerűbb megértése nyújtana nekik valódi segítséget. Ezen a téren a pénzügyi és adózási ösztönzők, különösen a tartós befektetési számlák (tbsz-ek) rendkívül pozitív megítélés alá esnek a lakosság körében.
Nem csak hazai
A hazai befektetők érdeklődése a globális piacok irányába is egyre élénkebb, amit jól mutat az XTB saját belső statisztikája a legnépszerűbb és leggyakrabban keresett termékekről. A hagyományos részvények és tőzsdén kereskedett alapok szegmensében a magyarok figyelme a világ legnagyobb technológiai és növekedési óriásvállalatai felé fordul.
A legkeresettebb papírok között szerepel a mesterséges intelligencia (AI) forradalmát vezető Nvidia, a technológiai alapvetésnek számító Apple, az elektromos autózás úttörője, a Tesla, valamint a szoftveróriás Microsoft. Hasonlóan népszerű az Advanced Micro Devices (AMD) chipgyártó vállalat, a Google anyavállalataként ismert Alphabet, valamint a különleges SPCX tőzsdén kereskedett alap is.
Azok az ügyfelek, akik a származtatott termékek, vagyis a CFD-k piacán kereskednek, az árucikkeket és a makrogazdasági mutatókat helyezik a fókuszba. Ebben a körben a hagyományos menekülőeszköznek számító arany és ezüst, a globális gazdaság motorját jelentő kőolaj és földgáz, valamint a kiemelt tőzsdeindexek, így a száz legnagyobb amerikai technológiai vállalatot tömörítő US100 index és a német tőzsde teljesítményét leképező DE40 index dominálnak, amelyet a világ leglikvidebb devizapárja, az euró-dollár kereskedés egészít ki.
