Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
„A digitális fizetési ökoszisztéma maga a védvonal. Ez embereket, intézményeket is jelent, valamint az ő kommunikációjukat” – mondta Wittinghoff Dániel, a Mastercard kiberbiztonsági megoldások üzletfejlesztési igazgatója, kiemelve, hogy a kiberbiztonság evolúciója ma már messze nemcsak technológiai, hanem kőkemény strukturális és szervezeti kérdés is.
Ennek oka, hogy a vonal másik oldalán álló kiberbűnözők is alkalmazkodtak. Minden évben új rekord születik, a csalók pedig pont úgy tanulnak, adaptálódnak és skálázzák a tevékenységüket, ahogyan egy jól működő modern vállalkozás. Ezt a növekedést olyan rendszerszintű erők hajtják, mint például az AI-vezérelt automatizáció és a magasan szervezett bűnözői ökoszisztéma.
A számok önmagukért beszélnek: Magyarországon a bejelentett, igazolt veszteség 2025-ben elérte a 21 milliárd forintot, ami egyetlen év leforgása alatt 26 százalékos növekedést jelent. A bejelentett incidensek száma pedig mára átlépte az egymilliós küszöböt.
Magabiztos laikus
A védekezést jelentősen nehezíti a felhasználói oldal paradoxona. A Mastercard és a Cyber Islands közös kutatása szerint a lakosság 82 százaléka felkészültnek érzi magát a kibercsalásokkal szemben, a valóság azonban kijózanító: a válaszadók 40 százaléka az alapvető digitális pénzügyi ismeretekkel sincs tisztában. A többség tehát túlbecsüli a saját felkészültségét, márpedig kiberbiztonsági szempontból a legnagyobb kockázat mindig az a felhasználó, aki nem tudja, hogy veszélyben van.
A lakosság digitális érettsége markáns megosztottságot mutat:
- 40 százalék digitálisan éretlennek számít,
- 32 százalék közepes ismeretekkel rendelkezik,
- és mindössze 29 százalék tekinthető digitálisan érettnek.
A gyakorlat még az elméletben felkészült felhasználókat is próbára teszi. A felmérés szerint a kitöltők mindössze 7,5 százaléka ütötte meg a digitális szakértői szintet a biztonsági kérdésekben. Amikor éles szituációkra került a sor, a válaszadók harmada egy egyszerű csaló üzenetet sem volt képes felismerni.
Az AI térnyerése tovább rontja az esélyeket: a tesztek alapján a felhasználók 24 százaléka képtelen volt megkülönböztetni a mesterséges intelligencia által generált híreket a valósaktól – hangsúlyozta Csertán Ákos, a Cyber Islands alapítója.
Kiben bízunk, kiben nem?
A fenyegetettség érzékelése erősen szektorfüggő. A magyarok továbbra is a pénzintézetekben bíznak a leginkább: 78 százalékuk tartja hatékonynak, és 60 százalékuk felelősnek a bankokat a védekezésben. Érdekes módon az állami szervezetek, a közszolgáltatók és a privát egészségügy egyfajta középmezőnyt alkotnak a „hatékonyság-felelősség” mátrixban.
Kifejezetten aggasztó ugyanakkor, hogy az online piacterekkel, a közösségi közlekedéssel vagy a telekommunikációs szolgáltatókkal szemben a felhasználók elvárásai rendkívül alacsonyak. Ezt a piaci szereplőknek is érdemes figyelembe venniük, hiszen ezen szektorok szolgáltatásainak zöme ma már (részben vagy egészben) online platformokon fut, így a támadási felület is hatalmas – az ügyfelek mégis a pénzügyi szereplőktől várják a megoldást.
Nem az a kérdés, hogy megtörténik-e
A vállalati szektornak a kiberbiztonság ma már nem egy eldugott IT-feladat, hanem a legfelsőbb vezetés hatáskörébe tartozó üzleti kérdés. Egy sikeres kibertámadás ugyanis azonnali bevételkiesést, hosszú távú reputációs válságot és súlyos regulációs bírságokat vonhat maga után. „Ma már nem az a kérdés, hogy egy céget ér-e támadás, hanem az, hogy mennyire lesz felkészülve, amikor ez bekövetkezik” – húzta alá Wittinghoff Dániel.
A sikeres védekezéshez belülről kifelé építkező stratégiára van szükség, amelynek alapja a folyamatos kommunikáció, a kollaboráció és a technológiai tudatosság növelése – mind vállalati, mind ügyféloldalon. Az iparági szereplők, a belső csapatok és a szabályozók közötti szoros együttműködés ma már elengedhetetlen, csakúgy, mint a folyamatos sebezhetőség-menedzsment és a felhasználó-központú elemzések alkalmazása.
Hiányzik a gyakorlat
„Az ügyfelek részéről van egy elvárás, hogy megvédjük őket saját magukkal szemben. A felhasználók azt várják el, hogy technológia szinten védekezzünk, míg az edukáció csak a negyedik helyen áll – pedig ez is ugyanolyan fontos lenne” – mondta Borókai Bence, az OTP Bank csoportszintű kiberbiztonsági vezetője.
Kiemelte: elméletben sokan tisztában vannak a kiberbűnözők módszereivel, ugyanakkor a gyakorlati tudás még mindig sokszor el van hanyagolva.
