Az idei nyáron jelentősen átrendeződhetnek a magyar turisztikai szokások.
A külföldi utazások iránti kereslet látványosan nő, a magyarok egyre tudatosabban tervezik nyaralásaikat, közben
az erősödő forint olyan versenyhelyzetet teremthet, amely a balatoni turizmust is komoly kihívás elé állíthatja.
A Visa legfrissebb kelet-közép-európai utazási és fizetési szokásokat vizsgáló kutatása szerint idén a magyar válaszadók 47 százaléka tervez külföldi nyaralást vagy utazást, míg egy évvel korábban ez az arány még csak 36 százalék volt. Ez közel 30 százalékos emelkedést jelent.
Közben a belföldi turizmus sem gyengült érdemben: a megkérdezettek 65 százaléka továbbra is tervez hazai utazást.
A külföldi utak iránti erősödő kereslet mögött több tényező áll. Az egyik legfontosabb az árfolyamhelyzet. Az MBH Bank várakozása szerint a nyári időszakban akár 365 forintos euróárfolyam is kialakulhat. Ez a tavalyi nyárhoz képest mintegy 12 százalékos forinterősödést jelentene.
Horti Flóra, az MBH Bank szenior ágazati elemzője szerint ez már érdemben befolyásolja a magyar utazók döntéseit. Számításaik alapján egy félmillió forintos külföldi nyaralás esetében az árfolyamváltozás akár 50 ezer forintos megtakarítást is jelenthet.
A Balaton alternatívát kap ezzel
– fogalmazott az elemző.
A közeli külföldi desztinációk különösen nyertesei lehetnek ennek a folyamatnak. A magyarok körében továbbra is Horvátország a legnépszerűbb célpont, a válaszadók 23 százaléka ezt jelölte meg első helyen. Olaszország 22 százalékkal követi, Ausztriát 17 százalék választaná, Görögországot 15 százalék, Spanyolországot pedig 11 százalék nevezte meg.
A Visa kutatása szerint a külföldre készülő magyarok 93 százaléka európai úti célt választ. A népszerűségi lista jól mutatja, hogy elsősorban az autóval könnyen elérhető desztinációk erősödnek.
Ebben szerepe van annak is, hogy továbbra is az autó a legfontosabb közlekedési forma. A válaszadók 57 százaléka autóval indul nyaralni, repülővel 30 százalék utazik, míg buszt 19 százalék, vonatot 18 százalék választ.
Horti Flóra szerint a magyarországi üzemanyagárak szintén a horvátországi utaknak kedvezhetnek. Ha az autós turisták még Magyarországon tankolnak tele, a teljes nyaralás költsége tovább csökkenhet.
Közben a magyarok továbbra is jelentős összeget szánnak a pihenésre.
A Visa kutatása alapján az egy főre jutó átlagos tervezett nyaralási költés 260 582 forint. A válaszadók 68 százaléka előre meghatározza az utazási keretét.
Az MBH Bank felmérése szerint a nyaralást a magyarok döntően megtakarításból finanszírozzák. A válaszadók 75 százaléka nyúlt félretett pénzhez, míg 40 százalék aktuális havi bevételből fedezi az utazását. SZÉP-kártyát 25 százalék használ.
A hitelből finanszírozott nyaralás továbbra sem jellemző. Hitelkártya-keretet 5 százalék vesz igénybe, személyi kölcsönt 2 százalék használ, gyorskölcsönt pedig mindössze 3 százalék említett.
A kutatások szerint a magyar utazók egyre tudatosabbak, közben technológiailag is nyitottabbak. A Visa felmérése alapján a mesterséges intelligencia gyorsan terjed az utazásszervezésben. A magyar válaszadók 13 százaléka rendszeresen, 24 százaléka alkalmanként használ MI-alapú megoldásokat.
Az utazók elsősorban helyi ajánlások keresésére, a legjobb árak felkutatására, valamint logisztikai kérdések megoldására használják ezeket az eszközöket. A válaszadók 51 százaléka teljesen vagy részben rábízna bizonyos szervezési feladatokat egy MI-alapú rendszerre.
Kelemen Tamás, a Visa regionális üzletfejlesztési igazgatója az Economxnak arról beszélt, hogy az MI-modellek már olyan módon is használhatók, hogy biztonsági szempontokat is figyelembe vegyenek az utazások szervezése során. Ez különösen fontos lehet a gyorsan változó geopolitikai helyzetekben.
A turizmus helyzetét közben egy másik tényező is befolyásolhatja: a repülőgép-üzemanyag drágulása.
Az MBH Bank szerint a Jet Fuel NWE CIF Cargoes jegyzése 2026 elején jelentős emelkedést mutatott. A repülőgép-üzemanyag ára 2025 májusa és 2026 eleje között tonnánként jellemzően 700–850 dollár között mozgott, majd rövid idő alatt közel 1800 dollárig emelkedett. A korrekció után is 1300–1500 dollár közötti szinten maradt.
Az elemző szerint ez a nyári szezonban nyomást helyezhet a légitársaságok költségeire és közvetve a repülőjegyárakra is.
Már a nagy nemzetközi légitársaságoknál is megkezdődött a járatoptimalizáció. Közben a Budapest Airport szerint jelenleg 4-5 napra elegendő kerozinkészlet áll rendelkezésre, így rövid távon nincs ellátási probléma. A következő hónapok ugyanakkor kritikusak lehetnek, mivel a nyári időszak adja a reptéri forgalom mintegy 40 százalékát.
A turizmus teljesítményén már most látszanak a nemzetközi bizonytalanságok. A KSH adatai szerint 2026 áprilisában a vendégek száma 1 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A visszaesés teljes egészében a külföldi turistaforgalom gyengüléséből fakadt.
A külföldi vendégek száma 5,2 százalékkal csökkent, az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 8 százalékkal esett vissza. Különösen erős volt a visszaesés az ázsiai régióban, ahol közel megfeleződött a vendégforgalom.
Horti Flóra szerint ebben szerepet játszhatnak a közel-keleti konfliktusok, a lezárt légterek, valamint a kerozinhiány miatt törölt járatok is.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy
tavaly a külföldi turisták 1454 milliárd forintot költöttek Magyarországon.
Ennek az összegnek mintegy 40 százaléka az ázsiai és az amerikai turistákhoz kötődött, vagyis éppen azokhoz a csoportokhoz, amelyek érzékenyebben reagálhatnak a hosszú távú repülőutak drágulására.
Az Economx kérdésére Horti Flóra azt mondta: egyelőre nehéz pontosan megjósolni, hogy a geopolitikai helyzet és az árfolyammozgások milyen mértékben alakítják át az utazási szokásokat. Az utazási hajlandóság továbbra is erős, miközben a magyarok jelentős része még mindig az utolsó pillanatban dönt a nyaralásáról.