Még nem tudni, melyik államtitkárság képviseli majd a turizmust az új kormányban, ez egy hiátus – mondta Gál Pál Zoltán a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és a Gazdaságkutató Intézet közös eseményén.
A VIMOSZ elnöke az MTI-nek a szakmai konferencián elmondta: a harmadik országokból érkező külföldi munkavállalók az ágazat Covid–19-járvány utáni újraindulása óta nagyon hasznos tagjai a magyar turizmusnak. Számos budapesti turisztikai attrakció, vendéglátóhely és szálláshely nem tudna üzemelni, ha ez ellehetetlenülne.
Informális csatornákon jelezték az új kormányzatnak más szakmai szervezetekkel együtt, hogy ebben a témában felelős, a gazdaság szempontjait figyelembe vevő politikát kellene folytatni
– mondta.
Kimondottan kellemetlennek nevezte a szabályozás bevezetésének időzítését a nyári főszezonban, mert egy szezon utáni intézkedést sokkal jobban tudnának kezelni – tette hozzá, kiemelve: a turizmus – más ágazatokkal együtt – ennek az „intézkedésnek a megszenvedője” lesz.
A gazdasági kilátásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a turizmusban dolgozók mindennapjait meghatározza a devizaárfolyam, akár szállodásról, akár kiutaztatással foglalkozó turisztikai szolgáltatóról van szó. A jelenlegi 362 forintos euró árfolyam senkinek nem szerepelt az üzleti modelljében – tette hozzá a VIMOSZ elnöke.
Magyarország felzárkózásának egyik nagy problémája a hozzáadott érték. A hazai turizmus hozzáadott értékének fejlődése az egyik legkimagaslóbb volt az elmúlt időszakban, de ez még mindig csak az európai átlag 40 százalékán áll – mondta a szakember. Hozzátette: van még mit söprögetni a saját házunk táján, a munkaerővel kapcsolatban pedig kiemelte, hogy jelenleg kevesebb munkaerő áll rendelkezésre, mint amennyire a szektornak szüksége lenne.
2027-ben már érzékelhető lesz az uniós források pozitív hatása
Az áprilisi országgyűlési választás komoly fordulópontot jelentett Magyarország számára – mondta előadásában Delikát Zsuzsanna, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) vezető közgazdásza. Visszatekintve felidézte, hogy a magyar gazdaság három éve nincs emelkedő pályán, az adatok nulla százalékos stagnálást mutatnak.
A lakosság fogyasztása nem emelkedett, a beruházások megtorpantak, mert munkaerőhiányos állapot alakult ki, és az európai uniós források is elapadtak. Többek között ez is hozzájárult a lejtmenethez. Emellett megjegyezte, hogy a magyar gazdaság ráépül a német gazdaságra, és ha a német gazdaság döcög, az a magyar gazdaságra is hatással van. Beszélt a választás előtti költekezésről is, amely jelentősen hozzájárult a nem túl rózsás helyzethez. Emellett itt van az iráni háború is, ami miatt nagyon magas, 100 dollár feletti olajárakkal kell szembenézni. Inflációs szempontból ugyanakkor jobb helyzetben van a magyar gazdaság, mint a pandémia idején és az orosz–ukrán háború kitörésekor – fogalmazott a közgazdász.
A kormányváltással kapcsolatos azonnali piaci reakciók között említette a forinterősödést: az államkötvényhozamok is gyors csökkenésnek indultak, 7,5 százalékról 6 százalék körüli szintre mérséklődtek. A magyarországi euró bevezetésének híre szintén felrázta a külföldi befektetők terveit.
Hamarosan 17 milliárd euró uniós forráshoz juthat hozzá Magyarország, ami a hazai turizmusra is óriási hatással lehet, ugyanakkor ezek az összegek várhatóan csak 3-4 éven belül érkezhetnek meg. A közgazdász hozzátette: 2027-re a korábban felsorolt események már jelentős hatással lehetnek a magyar gazdaságra. Úgy fogalmazott, hogy a piaci konszenzus a közeljövőben 360 forintos euróárfolyammal számol.
Még mínuszban a TKI
A Turizmus Konjunktúra Index (TKI) májusban mínusz 9 ponton állt a mínusz 100 és plusz 100 közötti skálán, ami 4 ponttal alacsonyabb az áprilisi értéknél – mondta Udvardi Attila, a GKI Gazdaságkutató Intézet vezető kutatója. Ez azt jelenti, hogy az ágazat szereplői továbbra is enyhén negatívan érzékelték helyzetüket.
A 2019-es csúcsévet a turizmusban még mindig nem sikerült utolérni – mondta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.
2025-ben az ágazat összteljesítménye egy tizeddel elmaradt a Covid előtti időszakhoz képest. A külföldiek beutazásai 54 százalékkal nőttek a Covid előtti időszakhoz képest, ugyanakkor a külföldi turisták jellemzően nem költenek sokat, és nem is nagyon fogyasztanak. 2025-ben a külföldi beutazások 13 százalékkal maradtak el 2019-hez képest.
A belföldi turizmus nulla százalékkal nőtt 2023-hoz képest, a magyar utazók itthon szintén keveset költenek, inkább szendvicset csomagolnak vagy lángost vesznek – tette hozzá Molnár László. A GKI szerint a hazai turizmus a magyar GDP-hez körülbelül 7 százalékkal járul hozzá.
Beszélt a turizmusfejlesztési hozzájárulás 4 százalékról 2 százalékra történő csökkentéséről is, amely idén februárban lépett életbe. A szektorban a többség egyértelműen pozitívan értékelte a változást, ugyanakkor csak mérsékelt tehercsökkenést érzékelnek. A lehetséges többletforrást a vállalkozások többsége béremelésre és beruházásokra fordítaná.
A légi közlekedés egész jól áll, de az iráni háború érezteti hatását
A légi forgalom átrendeződése kapcsán globálisan az látszik, hogy 2024-ben 4,7 milliárd repülőjegyet adtak el – mondta a konferencián Varga G. Gábor, az Egek Ura Blog alapítója. A légi közlekedés masszívan túl van a Covid előtti csúcson, az európai légtérben naponta 23 ezer kereskedelmi járat repül, a nyári időszakban pedig ez a szám eléri a 35 ezret is. Beszélt arról is, hogy a légitársaságok ügyfélszolgálatai és informatikai rendszerei még mindig katasztrofális állapotban vannak, ugyanakkor legalább van, aki vezesse a gépeket, és rendelkezésre áll a kiszolgáló személyzet is a repülőtereken.
Kitért arra is, hogy februárhoz képest a kerozin ára megduplázódott. A légitársaságok számára kiemelten fontos a biztonság: ha ez akár minimális mértékben is sérül, akkor sem az utasok, sem a légitársaságok nem szívesen vállalják a kockázatot, különösen egy 100-200 millió dolláros repülőgép esetében. Az iráni háború kaotikus helyzetet teremtett.
A szakértő kiemelte, hogy az Európa és Ázsia közötti utasforgalom 30 százalékát Abu-Dzabi és Dubaj repülőterei kezelik.
Bár mostanra visszaállt a normál üzem, az iráni háború miatti káosz még sokáig érezhető lesz az utazási szokásokban.