A KSH kedden közölte, hogy a januári kismértékű (0,6 százalékos) növekedés után februárban a kiskereskedelmi eladások 1,4 százalékkal csökkentek, így az év első két hónapjában 0,4 százalékos volt az elmaradás az előző év azonos időszakához képest. Az egy hónappal korábbihoz mérten - a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint - a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5 százalékkal mérséklődött februárban.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője elmondta, hogy a februári adat az általuk vártnál gyengébb lett, 0,1 százalékos visszaesésre számítottak februárban éves összehasonlításban. Meglepő, hogy miközben a havi visszaesés "csak" 0,5 százalék, ehhez képest az éves mérséklődés 1,4 százalék. Ekkora havi visszaeséshez kisebb éves csökkenés szokott társulni, lehet, hogy a naptárhatástól való tisztítás ezen még változtathat, mivel a szökőév miatt egy nappal hosszabb volt a február.

Az Erste elemzője szerint a csökkenés beleillik abba a képbe, hogy február volt az első hónap, amikor a lakosság az idei új, januári fizetése alapján költekezett. A trend, hogy a kiskereskedelmi forgalom csökkenésben van nem meglepő, hiszen az adóintézkedések és a magasabb infláció indokolja ezt. Úgy vélte, a következő hónapban sem várható trendforduló, mivel az idén jelentős költségvetési kiigazítás van, ami általában nem hat pozitívan a belső felhasználásra, a fogyasztásra.

Hasonlóan vélekedett Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője, aki elmondta: a várakozásoknál nagyobb mértékű februári forgalomcsökkenés összhangban van a csökkenő reálbérekkel, illetve az év elején jelentősen visszaeső fogyasztói bizalommal. Hozzátette, hogy az év hátralevő részében sem várnak jelentős változást, átlagosan 1 százalék körüli visszaesésre számítanak.

Az NGM öt hónapja nem látott ilyet

A Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH adatai alapján közleményében hangsúlyozza: a kiskereskedelem felét kitevő élelmiszerek volumene 5 hónapja nem látott bővülést mutatott az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszerjellegű termékek, valamint az iparcikkek azonban kelendőbben bizonyultak, mint 2011 februárjában. A nem élelmiszeripari termékek esetében a könyv, a textil, az illatszer és a csomagküldés iránt is nagyobb volt a kereslet, mint az előző év azonos időszakában.

A nem élelmiszer jellegű kiskereskedelem tavaly februárhoz képest 2,7 százalékos visszaesése leginkább a teljes kiskereskedelmi forgalomból 9,5 százalékkal részesülő bútor- és műszaki cikkeknek tulajdonítható, valamint a kisebb részarányú használt cikkek 22,5 százalékos forgalom-visszaesésével magyarázható.

Az NGM rámutat arra, hogy az Eurostat jelentése szerint az eurózóna államaiban az előző év azonos időszakához képest a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,1 százalékkal esett vissza, vagyis ebből a szempontból Magyarország jobban teljesített az euróövezetnél. Legfőbb kereskedelmi partnerünk Németország kiskereskedelme 2,5 százalékos visszaesést szenvedett el, ami a külkereskedelmi kapcsolatok miatt hazánkra is hatással lehetett. Magyarország a régióban Bulgáriánál és Lengyelországnál kisebb, Ausztriával azonos mértékű csökkenést könyvelhetett el - írja közleményében az NGM.

Több áru kelt el

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: bár a kiigazított KSH-adat csökkenést mutatott, a nyers adatok alapján januárt követően februárban is több árut adtak el az áruházakban, mint egy évvel korábban. A mennyiségi növekedés mértéke ugyan szerény (a csökkenő üzemanyag értékesítést is beszámítva mindössze 0,2 százalék), ám az OKSZ hangsúlyozza: 2011 augusztusa óta minden hónapban nagyobb volt az eladott árumennyiség, mint az előző év azonos időszakában.

A szövetség szerint kedvező, hogy februárban is nőttek az élelmiszer eladások. Megjegyzik azt is: a különböző iparcikkek vásárlása ugyan hullámzó adatsort takar, de egyes területeken jó néhány hónapja tartós növekedés figyelhető meg, így például az úgynevezett vegyes iparcikkek forgalmának növekedése 4-9 százalék között mozgott tavaly július óta. Robbanásszerű a számítástechnikai cikkek értékesítése, ahol 2010 eleje óta megszakítás nélkül nő az értékesítés, az idén februárban 12 százalékkal.

Kisebb-nagyobb hullámvölgyek tarkítják a ruházati, továbbá a tartós cikkek (bútor, műszaki termékek) értékesítését, a könyv, újság, papíráru kereskedelem pedig mélyponton van: februárban 20 százalék volt a visszaesés. Az üzemanyag eladások 2009 júniusa óta minden hónapban elmaradnak az egy évvel korábbitól.

Az OKSZ szerint a jelenlegi helyzet alapján - kedvezőtlen gazdasági környezetváltozással nem számolva - van esély arra, hogy a kereskedelmi fogyasztás elérje a tavalyi szintet, az egyes áruterületek hullámzó teljesítménye mellett.