Mint ismert a fogyasztói árindex májusban 1,8 százalékra emelkedett vissza az áprilisi 1,7 százalékról, ám így is a jegybanki 3 +/- 1 százalékos célsávja alatt maradt. Elemzők szerint az év hátralévő részében is 2 százalék környékén fog stabilizálódni az infláció. A KSH által számolt fogyasztói árindex változás mellett a jegybank idéntől havi alapon közzéteszi az árindex azon komponenseinek változását is, amelyek az inflációs alapfolyamat értékelésekor figyelmen kívül hagyhatók. Ezen alapvető inflációs folyamatok mérésére a jegybank a hivatalos fogyasztói árstatisztika adataiból különféle inflációs alapmutatókat számít. E szerint a keresletérzékeny infláció és a ritkán változó áruk inflációja is az áprilisi 1,7 százalékról 1,6 százalékra süllyedt.

Nagyobb képért kattintson!
Kép:



Az MNB által ma közzétett alapmutatókból jól látszik az a monetáris szempontból fontos folyamat, hogy az elmúlt 8 hónapban süllyedő pályán maradtak a mutatók. Az MNB szerint ezek az alapfolyamat-mutatók a hagyományos indexeknél kevésbé változékonyak, ezért havi alakulásuk az inflációs környezet megbízhatóbb indikátorai.

A MNB idéntől nem negyedévente, hanem havonta teszi közzé a fogyasztói árindex alapmutatóit. Az indirekt adóktól szűrt maginflációs és fogyasztói árindex ábrák mellett két új mutatót is közöl a jegybank: az egyik a ritkán változó árú termékek inflációja, ami azon fogyasztói árindex tételekből áll össze, amelyek bolti szintű árainak legfeljebb 15 százaléka változik havonta. (E körbe tartozik többek közt a szobabútor, az új és használt személygépkocsi, a munkahelyi és éttermi étkezés, a divatáru, az ékszerek, illetve a férfi és a gyermek lábbeli.) Emellett publikálják a keresletérzékeny inflációs mutatót is, amely a maginflációból a feldolgozott élelmiszerek kiszűrésével készül. (A keresletérzékeny cikkek köre valamivel szélesebb kört jelent a ritkán változó árú termékekéhez képest, de jelentős átfedés van a két csoport között.)