Az idei AI Summiton debütált a 2025-ös AI Readiness Index, amelyet a Publicis Groupe
Hungary megbízásából a PwC Magyarország készített el. Az online vásárlókon mért kutatás eredményeit Greifenstein Jakab, a Publicis Groupe Hungary performance médiaigazgatója, és Kelemen Ákos, a PwC Magyarország szakértője prezentálták.

A teljes lakosságot lefedő, online reprezentatív felmérésből kiderült, hogy egy év alatt miben változott a magyarok hozzáállása a mesterséges intelligenciához, mire használják a legtöbbször, és az átlag hogyan viszonyul az AI társadalomra gyakorolt hatásához.

Nem először mérik az AI-t Magyarországon 

A Publicis Groupe Hungary 2024 augusztusában mérte először az AI Readiness Indexet egy tízfokú skálán, amely a hazai lakosság AI-hoz kapcsolódó tudását, mindennapjaikra gyakorolt hatását és használatának mértékét számszerűsíti. A Publicis Groupe Hungary és a PwC tavalyi AI Readiness kutatása megállapította, hogy a magyarok technológiai felkészültsége elmarad a nemzetközi átlagtól: akkor 10-ből mindössze 3,9-et ütött meg a magyarországi index. 

Az idei felmérés azonban már más képet fest. A mesterséges intelligencia rohamos térhódításának köszönhetően

egy év alatt 4,44-re tornázta fel magát a hazai AI  felkészültségi szint, ami számottevő ugrásnak tekinthető.

Az intim térbe is betört az AI

Idén már a megkérdezett magyar internetezők 83 százaléka tudta, hogy mi az a mesterséges intelligencia, és tavalyhoz képest kétszer annyian állították, hogy minden nap használnak valamilyen szinten AI-platformokat: 26-ról 42 százalékra emelkedett a rendszeres felhasználók aránya. A felmérés alapján a nyugdíjasok, a Baby Boomer és a Veterán generáció tagjai 24 százaléka használ a mindennapjai során AI-t.

A legismertebb eszköz továbbra is a ChatGPT, ezt követi a Gemini, majd a Copilot – tavalyhoz képest a Gemininek erősödött a népszerűsége, hiszen a harmadik helyet foglalta el – olvasható a Publicis Groupe közleményében. 

A Z generációs diákok és a szellemi munkát végzők a legaktívabb felhasználók, azonban változás történt abban, hogy mire használják az AI-t. A kutatás szerint 60 százalék használja privát jellegű kérdésekre az eszközöket, majd fordításra, és ezt követi a szövegírás. A rangsorban a negyedik helyet foglalja el a képgenerálás, és hátra sorolódik a munkahelyi kérdések megválaszolása, illetve az iskolai feladatok elkészítése.

Itt a mesterséges intelligencia hangulatindex 

Az idei felmérés újítása, hogy elkezdték mérni a hazai AI hangulatindexet is. A 2000+ fős minta arra kereste a választ, hogy a lakosság mit gondol, mennyire van jó hatással rájuk az AI, érdeklődnek-e a jövőkutatás iránt, és mennyire bíznak meg a technológiában.

Összességében elmondható, hogy a magyarok bizakodóak, így 5,41-et mért az index. A válaszok szerint leginkább a jövőkutatás terén látnak az AI-ban potenciált, és a személyes adatok kezelése kapcsán a legbizalmatlanabbak. A legérdeklődőbbnek a Z generációs fiatalok, illetve a legidősebb, Veterán generáció tagjai bizonyultak.

Habár a szellemi munkások számára a leghozzáférhetőbbek az AI-eszközök, ők mégis kevésbé nyitottabbak a többi csoporthoz képest.

Az AI-technológia gyors fejlődése által felvetett etikai és biztonsági kérdések mára ott tartanak, hogy a borúlátó kutatók szerint hamarosan nem fogjuk tudni megkülönböztetni a valóságot a generált anyagoktól. Azonban a kutatás válaszadóinak 53 százaléka állította hogy egyelőre meg tudná mondani egy képről, hogy azon valós ember van-e vagy AI-jal generált.

Látta már Orbán Viktor, Magyar Péter és Vlagyimir Putyin közös videóját?

Ha a szavazó inkább rajongó, mintsem gondolkodó, akkor hajlamosabb lesz a deepfake-ek elfogadására. Többek között az is kiderül, miért jelenthet kockázatot a technológia, egészen pontosan a mesterséges intelligencia fejlődése a demokratikus folyamatokra. Aczél Petra professzorral készülünk az idei AI Summit Budapestre.Erről itt írtunk részletesen >>>

Kapcsolódó