Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar kiskereskedelem tavaly több mint húszezer milliárd forintos forgalmat ért el, mellyel ismét növekedési pályára került, bár a régióhoz képest továbbra is lemaradásban van – ez derült ki az MBH Bank Ágazati Kitekintő rendezvénysorozatának legfrissebb eseményén.
A megszólaló szakértők szerint a fogyasztás szerkezete hazánkban folyamatosan átrendeződik: egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szolgáltatások – miközben a vásárlások kétharmadát már bankkártyával fizetjük.
Az élelmiszerárakat egyre inkább globális – köztük extrém időjárási – tényezők mozgatják, de az ágazatra erős hatást gyakorolnak az árrésstopok is, melyek felgyorsították az élelmiszer szaküzletek piacvesztését az ismertetett adatok nyomán.
A mérsékelt bővüléshez változó vásárlói szokások kapcsolódnak
A szerdai eseményen elmondták, a magyar kiskereskedelmi forgalom tavaly óta növekedési pályán van, ugyanakkor a bővülés üteme elmarad a régiós országokban tapasztalható dinamikától.
Ennek hátterében részben az áll, hogy a magyar háztartások fogyasztása még nem állt teljes mértékben helyre az elmúlt évek magas inflációs időszaka után, miközben a többletjövedelmek egy része továbbra is megtakarításokba vagy szolgáltatásokra áramlik. Emiatt a termékjellegű fogyasztás bővülése visszafogottabb, mint a környező országokban, és továbbra is az uniós átlag alatt alakul.
Megállapították, a kiskereskedelmi szektor szereplői – így az üzletek, a láncok, a beszállítók – folyamatosan törekednek a megváltozott gazdasági és szabályozási környezethez való alkalmazkodásra. Ennek hatására az elmúlt másfél évben mérséklődött az üzletbezárások üteme, ugyanakkor a szabályozói lépések – például az árrésstopok – érdemben átrendezték az egyes szegmensek közötti versenyt. Kijelentette,
az árrésstop legnagyobb vesztesei az élelmiszerüzletek: közvetett módon szenvedték el az intézkedést, átpártoltak a vásárlók a hatósági áras boltokhoz.
Arra is kitért, a drogériáknál pedig, ahol szintén bevezették ezt a lépést, kétszámjegyű növekedést várnak a forgalmukban.
„Fontos átalakulás zajlik az Ázsiából érkező termékek piacán is. Az Unió 3 eurós vámot vetett ki a 150 euró alatti csomagokra, ezért a Kínából közvetlenül a fogyasztóhoz érkező kisértékű csomagok száma csökkenhet, mivel a kínai online platformok inkább európai raktárakba fognak előimportálni” – fogalmazott Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője. Hozzátette, az intézkedés csökkentheti ugyan az ázsiai platformok árelőnyét, de önmagában kevés ahhoz, hogy a hazai kereskedők versenyhelyzetét érdemben javítsa.
Báthori jelezte, újabban a kínai árucikkek már közvetve érnek célba, akár amerikai raktározással.
A lakossági bizalom mind a gazdasági kilátások, mind az inflációs várakozás terén javult. Egyúttal kérdésre elmondta, a bank részéről is kíváncsian várják a kormány árstoppal kapcsolatos döntéseit, de a fokozatos kivezetést látják valószínűnek.
Rendhagyó módon az áprilisi választások után, májusban hirtelen ugrott meg, júniusban pedig tovább emelkedett a fogyasztói bizalmi index
– számolt be a szakértő.
A hőség szerepe: az extrém időjárás és a szuper El Niño is formálja az élelmiszerárakat
A bemutatott adatok alapján a kiskereskedelem egyik legfontosabb termékkategóriájában, az élelmiszerágazatban jelenleg egyszerre éreztetik hatásukat globális és hazai tényezők. Bár a nemzetközi piac alapvetően stabil, a kockázatok egyre erőteljesebbek. „Az élelmiszerárakat ma már nemcsak a klasszikus kereslet-kínálati hatások formálják, hanem az egyre gyakoribb extrém időjárási jelenségek is. Az idei szuper El Niño például globálisan is érdemi hatást gyakorol a termelésre és az árak alakulására” – hangsúlyozta Héjja Csaba, az MBH Bank agrár stratégiai ügyfelek értékesítési központjának vezetője.
Héjja szerint az El Niño közép távon komoly kockázatokat tartogat.
A szakértő szerint emellett az energiapiaci folyamatok és a geopolitikai feszültségek is közvetlenül befolyásolják a piacot: „A műtrágyaellátási zavarok, a szállítási útvonalak változása és a termelési költségek emelkedése mind beépülnek az árakba, még ha ezt időben eltérően is érzékeljük a lánc különböző pontjain. Például piaci szemszögből nézve a növényi olajok ára mögött már nem elsősorban élelmiszer-, hanem energia- és szabályozási logika áll.”
Arról is szólt,
a magyar élelmiszergazdaság még mindig alapanyaggyártásra fókuszál, alacsony hozzáadott érték mellett, ezáltal megrekedve a közepes jövedelem csapdájában.
Az elhangzottak szerint Magyarországon az árakat az árfolyam és a nemzetközi trendek együttesen alakítják: a termelői árak jelentős kilengéseit követően az élelmiszeripari és fogyasztói árindex is fokozatosan stabilizálódott, ami a bolti árakban is megjelent. Az év második felében ugyanakkor ismét emelkedés jöhet, többek között szezonális hatások, árfolyamváltozások, vagy akár az árrésstop esetleges kivezetése miatt.
Már kétharmadra nőtt a bankkártyaarány, minden negyedik vásárlás mobilfizetés
Arra is kitértek, a kiskereskedelmi szektor működését jelenleg számos trend befolyásolja, de ezek között is meghatározó szerepet játszik a digitalizáció, mely gyökeresen alakítja át a fizetési folyamatokat, mind az élelmiszerláncok kasszáinál, mind az online vásárlások során. „2025-ben a hazai kiskereskedelmi forgalom meghaladta a 20 290 milliárd forintot, és ennek mintegy kétharmada bankkártyás fizetéssel valósult meg. Ez egyértelműen mutatja az elektronikus fizetések dominanciáját” – húzta alá Terjéki Miklós bankkártya termékmenedzsment csoportvezető.
A szakértő szerint a leggyorsabban a mobilfizetés terjed; a bankkártyás tranzakciók mintegy 23 százaléka már mobiltelefonon keresztül történik, és néhány éven belül ez az arány akár az 50 százalékot is meghaladhatja. Az online vásárlások térnyerése szintén látványos: 2025-re az online vásárlások aránya – a bankkártyás költéseken belül – megközelítette a 38–40 százalékot, amit elsősorban a nemzetközi e-kereskedelmi platformok erősödése hajtott.
„Ezek a változások csak előfutárai a közeljövőben érkező digitalizációs hullámnak, melyet már a mesterséges intelligencia fizetési folyamatokba való beépülése generál majd. Az AI-ra épülő megoldások, például az úgynevezett agent pay rendszerek új szintre emelhetik a vásárlási élményt, hiszen a termékválasztástól a fizetésig automatizálhatják a folyamatot”
– emelte ki Terjéki Miklós, aki ismertette, az AI a kívánt terméket megkeresi, felajánlja, majd a fizetést is lebonyolítja.
Mit hoz az AI, és kik profitálhatnak belőle?
Az Economx kérdésére Terjéki Miklós kifejtette, amiért az AI el fog terjedni, és utat tör magának, az abból fakad, hogy egyszerűen szinte már mindenki használja a mesterséges intelligenciát, mivel rendkívül leegyszerűsíti a dolgunkat, rengeteg időt takarítunk meg vele.
Arra számítok, hogy nagyon gyorsan el fog terjedni
– mondta el az AI-ról, hozzáfűzve, „ezért azok a kereskedők, akik ebben részt tudnak venni, és a termékük adatait ki tudja nyerni és megtalálja a mesterséges intelligencia, előnybe kerülnek”.
„Azok a kereskedők pedig, akik nem így alakítják ki a saját helyzetüket, nem vesznek részt ebben az egészben, és
egy idő után nem fogja felajánlani az AI az ő termékeiket”
– fogalmazott a szakértő, jelezve, ezt látja a következő időszak fő innovációs irányának.
Terjéki szerint nem feltétlenül a nagyobb cégek, hanem szavai szerint az ügyesebbek tudják majd ezt az előnyükre fordítani.
A nagyoknak több lehetőségük van fejlesztésre, de lassabbak is ebben, mondjuk egy agilisabb céghez képest – húzta alá a bankkártya termékmenedzsment csoportvezetője.
