A jelenleg hatályos jogszabály értelmében amennyiben egy cég késve fizet be adókat, vagy az adóhatóság állapít meg adóhiányt, akkor a jegybanki alapkamat dupláját róják ki rá, ami éves szinten 1,8 százalékot (kétszer 0,9 százalék) jelent.

A jövő január elsejétől azonban a késedelmi pótlék összege az alapkamaton felül 5 százalékponttal (0,9 plusz 5 százalékpont) emelkedik, vagyis három és félszeresére nő a büntető kamat mértéke. Ezen felül, ha az adóhatóság észleli az adóhiányt, a büntetés ilyenkor az ominózus említett 5,9 százalékon felül továbbra is 50 százalék adóbírságot is tartalmaz.

Kapcsolódó

Ezzel szemben, ha az adózó önellenőrzéssel maga korrigálja a hibás bevallását, és nem vár a hatóságra, akkor a pótlék mértéke továbbra is megegyezni a jegybanki alapkamat összegével.

A megnövelt késedelmi pótlék már olyan mértékű szankció, amely valódi kamatteherrel jár, ezért, ha az adózó rájön, hogy elrontotta a bevallását, tanácsosabb, ha ő maga javítja a hibát - hívta fel a figyelmet Földes Balázs, a Crowe FST szenior menedzsere. Véleménye szerint a változás jól illeszkedik abba az utóbbi időben tapasztalható tendenciába, hogy a hatóság az önkéntes jogkövetés fontosságára ösztönzi az adózókat.

Ebbe a trendbe illeszkednek az elmúlt évek azon törvényi változásai is, melyek az ellenőrzések során csökkentették az adózók mozgásterét: új bizonyítékot csak az első jegyzőkönyv észrevételezéséig lehet előterjeszteni, a későbbi jogorvoslat során már nem; de az is a jogviták gyors lezárásához vezet, hogy az 50 százalékos adóbírság automatikusan 25 százalékra csökken, amennyiben az adózó elfogadja a NAV ellenőrzésének megállapításait.