Bártfai-Mager Andrea az MTI tudósítása szerint elmondta: kiemelt célja, hogy a hozzá tartozó területeken az állampolgárok jólétének növekedéséért is dolgozzanak, ne csak a nyereségességre figyeljenek.

Fontos teendő azonosítani azokat a sikeres állami vállalatokat, amelyek húzóerői lehetnek a gazdaságnak és a versenyképességnek - erősítette meg a gazdasági bizottság előtt hétfőn vázoltakat a miniszterjelölt.

Kapcsolódó

Bártfai-Mager Andrea arra is kitért, hogy feltérképezné azokat a területeket, amelyek ugyan nem jelentenek húzóerőt, de szakpolitikai célokhoz köthetők, továbbá azokat az elemeket is, amelyekre a nemzeti vagyon portfolióba nincs szükség.

A továbbiakban a szükséges technológiai fejlesztések végrehajtását, a fejlesztési banki tevékenység erősítését, a feltörekvő iparágakban való állami részvételt emelte ki a prioritások közül.

Terveiket oly módon kívánják megvalósítani, hogy az államadósságra ne gyakoroljanak hatást, illetve csekély mértékű költségvetési forrást igényeljenek - húzta alá a miniszterjelölt.

A postahivataloknak nagy szerepe lehet abban, hogy a kistelepülések megtartó erejét növeljék - jegyezte meg Bártfai-Mager Andrea utalva arra, hogy a csomagküldési iparág jelenti az állami társaság jövőjét.

A takarékszövetkezeti integrációról szólva a miniszterjelölt elmondta, az a cél, hogy csökkenő, majd megszűnő állami jelenlét mellett működjenek. A takarékoknál a betétgyűjtés mellett a hitelezési tevékenységre is egyre nagyobb hangsúly kerül majd a jövőben.

A közműtársaságokat Bártfai-Mager Andrea erős és jó jövőképpel rendelkező vállalatoknak látja, ami szerinte hozzájárul ahhoz, hogy a rezsicsökkentés eredményei fenntarthatóak legyenek.

Varju László (DK), bizottság elnöke kérdésére Bártfai-Mager Andrea elmondta, hogy terv és szándék sincs a Magyar Nemzeti Bank irányítása alá tartozó Pallas Athéné alapítványok átvételére.

Mesterházy Attila (MSZP) arra lett volna kíváncsi, hogy mely cégek kerülhetnek eladósorba, erről azonban konkrétumokat egyelőre nem lehet tudni.
Varga-Damm Andrea (Jobbik) hozzászólásában az elmúlt 28 év vagyonpolitikáját kudarcnak nevezte, a költségvetési bizottsági tagja szerint ebben minden korábbi parlamenti párt felelős.

Csárdi Antal (LMP) utalt arra, hogy a fejlesztési bank tervezett jelenléte azokban a hitelezési szegmensekben, amelyeket a kereskedelmi bankok valamiért elkerülnek a kockázatok áthárítását jelentheti az adófizetőkre.

Bodó Sándor (Fidesz) azt szorgalmazta, hogy a vidéki takarékszövetkezetekben a helyi vállalatok könnyen hozzájuthassanak az eszközbeszerzéseikhez szükséges pár millió forintos hitelekhez.

Hargitai János (KDNP) bizottsági alelnök pedig azt nehezményezte, hogy némely településen, ahol takarékszövetkezeteket zártak be, még egy pénzautomatát sem sikerült üzembe helyezni.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi