A magyar gazdaságnak sem sikerült rácáfolnia a régi - Philips görbe néven elhíresült - közgazdasági felismerésre, miszerint az inflációs és a munkanélküliségi ráta egymással ellentétes irányba mozog. Magyarországon az elmúlt évben jelentősen csökkent a pénzromlás üteme, s ahogy azt az elmélet is megjósolta ez a munkanélküliség növekedését vonta mag után.
A KSH legfrissebb adatai szerint a munkanélküliségi ráta a 2004. november-2005. januári időszakban 6,6 százalékra emelkedett
A foglalkoztatottak száma 3 millió 890 ezer fő környékén stagnált, miközben a munkanélküliek száma 32 ezer fővel 275 ezer főre emelkedett egy év alatt.
A 6,6 százalékos munkanélküliségi ráta jóval alacsonyabb az uniós átlagnál. (A munkanélküliségi ráta az EU-15-ben az időszak középső hónapját jelentő decemberben 8,1 százalékot, az EU-25-ben 8,9 százalékot ért el.)
A fiatalok munkanélküliségi rátája változatlanul magas (18 százalék). A 15-24 éves korosztályba tartozók az összes munkanélküli 23,2 százalékát képviselték. (Az EU-15-ben a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája az időszak középső hónapját jelentő decemberben 15,8 százalék, az EU-25-ben 17,9 százalék volt.)
A munkanélküliek 45,1 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez 2,1 százalékpontos aránycsökkenést jelent a tavalyi értékhez képest. A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónapnak felelt meg.
A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.
Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.