Az árrésstop kivezetése a Magyar Nemzeti Bank szerint nem sodorná veszélybe a 3 százalékos inflációs célt. Az Index szerint Magyar Péter viszont érti, hogy az intézkedés kivezetése nem pusztán gazdasági, hanem társadalmi kérdés is.
A lefelé módosított inflációs előrejelzésen túl, a Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülését követő háttérbeszélgetésnek az egyik legfontosabb üzenete az, hogy saját számításaik szerint az árrésstopok kivezetése sem veszélyeztetné az inflációs cél teljesülését. Úgy számolnak,
az áremelkedés a toleranciasávon belül maradna.
Várható, hogy az infláció az év hátralévő részében a célsáv alsó szélén, 2 százalék körül alakul, miközben a gazdaság fokozatosan élénkülhet. Emellett a GDP az első negyedévben éves szinten 1,7 százalékkal bővült, így a második negyedévre 1,4 százalék körüli növekedést várnak. A 2026-os év egészére pedig 2 százalékkal kalkulálnak.
Az MNB számításai szerint az árrésstop intézkedés 1 százalékponttal mérsékelte az inflációt, azaz a kivezetése hozzávetőleg legfeljebb hasonló mértékben gyorsíthatná az árak emelkedését.
Ugyanakkor Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a lapnak elmondta,
az inflációs következmények megítélésekor több, egymással ellentétes irányú tényezőt is mérlegelni kell.
Az utóbbi időszak kedvezőbb piaci körülményeket, erősebb forintot, alacsonyabb világpiaci árakat is hozott. Még ha a kereskedők egyes termékeiknél magasabb árak mellett is döntenek, az említett tényezők együttesen mégis mérsékelhetik az árrésstop kivezetésének végső inflációs hatását.
Hogy eleinte a fogyasztói árindexben mekkora emelkedés zajlik le, az egyelőre kérdéses. Erre az időzítés is hatással lesz, ezért nem mindegy, mikor lépik majd meg az árrésstop kivezetését.
Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára szerint a nyár közepén kevés az esély erre, ám minél tovább vár a kabinet, annál nehezebb lesz a kivezetést véghez vinni. A főtitkár mindenesetre úgy gondolja,
sokkszerű inflációs megugrásra nem kell számítani.
