Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az MNB tegnap 25 bázisponttal, 6 százalékra csökkentette az alapkamatot. Ez a döntés várható volt, a piac már beárazta, a forint sem mozdult érdemben a bejelentésre. A kamatdöntést követő közlemény és sajtótájékoztató viszont annál informatívabb volt. Egyrészt az MNB gyökeresen átírta a márciusi inflációs prognózisát az idei és a jövő évre. Másrészt a közlemény is utalt rá, de Varga Mihály még explicitebben belengetett egy mini kamatcsökkentési ciklust a nyárra, további két 25 bázispontos kamatvágással. Harmadrészt jelezte, hogy az árréskorlátozások azonnali kivezetése nem veszélyeztetné az árstabilitást.
Az idei inflációs prognózisán két százalékpontot vágott a jegybank.
Három hónappal ezelőtt az MNB az idei egész évre 3,8 százalékos átlagos inflációt várt. Tegnap ezt a prognózist 1,8 százalékra csökkentette. Ez két százalékpontos vágást jelent egyetlen negyedév alatt. Ez nem a márciusi előrejelzés finomhangolása: ekkora változtatás rendkívülinek számít az MNB előrejelzési gyakorlatában.
A prognózis-korrekció mögött az elnök két tényezőt nevezett meg egyértelműen: az erős forint importon keresztüli dezinflációs hatását, illetve az energia- és élelmiszerárak mérséklődését, amelyet az iráni konfliktus enyhülése segített. Emellett az is elhangzott, hogy a háztartások egy évre előre tekintő inflációs várakozása az első negyedévi 7,2 százalékról a második negyedévre 4,8 százalékra csökkent, amely bizalmi jelzés az MNB számára szintén fontos mutató.
A jegybank 2027-re 2,3, 2028-ra 3 százalékos átlagos inflációt vár. Ez azt jelenti, hogy az infláció 2026-ban és 2027-ben egyaránt a cél alatt marad, és 2028-ra éri el a 3 százalékos célszintet. A GKI véleménye szerint a prognózis-változásnál lényeges, hogy az MNB ezzel a korrekcióval mozgásteret alapozott meg a mini ciklus folytatásához. A júliusi és augusztusi vágáshoz „csupán” a kedvező folyamatok fennmaradását szabta feltételként a jegybank.
Mini kamatcsökkentési ciklus.
Az MNB elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón kimondta: ami most elkezdődött, az egy mini kamatcsökkentési ciklus, amelybe szeptemberig három egymást követő, egyenként 25 bázispontos vágás is belefér. Ez azt jelenti: ha a kedvező folyamatok fennmaradnak, a jegybanki alapkamat nyár végére 5,5 százalékra süllyedhet.
Ez szokatlanul konkrét előretekintő iránymutatás. Az MNB az elmúlt bő egy évben következetesen az ülésről ülésre döntés elvét követte, és tartózkodott az ilyen jellegű elköteleződéstől. A piac azonnal reagált: a sajtótájékoztató után a forint 352 forintos szintről 356-357 forintra gyengült az euróval szemben, ami jól mutatja, hogy a beharangozott ciklus erős, jelentős piaci hatású üzenet volt, nem csupán üres szófordulat.
Nyilvános üzenet az árréstop kivezetésének lehetőségéről.
„Az infláció az árréskorlátozások azonnali kivezetése esetén sem emelkedne a 3 százalékos jegybanki cél fölé, így az intézkedés hatályon kívül helyezése nem veszélyeztetné az árstabilitást.”
Így fogalmazott a tegnapi kamatdöntést követő sajtótájékoztatón az MNB elnöke. Varga Mihály emellett bejelentette: a csütörtöki Inflációs Jelentésben be is mutatnak egy konkrét inflációs pályát, amelyet az árrésskorlátozás eltörlésének esetére számoltak ki.
A jegybank eddigi gyakorlatában a már meghozott kormánydöntéseket alapul véve készítette előrejelzését, jellemzően tartózkodott potenciális kormányzati intézkedések értékelésétől. Éppen ezért figyelemre méltó, hogy az MNB elnöke nemcsak az árstabilitással összhangban lévőnek minősítette az árrésstop kivezetését, hanem számítást is ígért hozzá, és mindezt beemelte a hivatalos közleménybe is. Ez szokatlan jegybanki kommunikáció.
Ami nem változott
Az MNB elnöke az exportőrök helyzetéről szóló kérdésre azt válaszolta: a jegybanknak nincs árfolyamcélja, és az árstabilitás marad az egyetlen elsődleges szempont. Szó szerint fogalmazta meg: az inflációnak pusztító hatása van a gazdaságra és a háztartásokra egyaránt. Ez egyértelmű üzenet: az erős forint exportőrökre gyakorolt kedvezőtlen hatása önmagában nem változtat a monetáris politikán.
A szokatlanul direkt kamatcsökkentési ciklus üzenet viszont azt jelzi, hogy az inflációs cél eléréséhez gyengébb forint is elegendő lehet.
Ugyanakkor a forint árfolyamát a kamatkörnyezeten kívül számos más hazai tényező is befolyásolja majd a közeljövőben, így az augusztus 31-i EU-forrás-határidő, a fiskális pálya hitelessége és az október-novemberi hitelminősítői kör kimenetele is. Ez is indokolhatta az óvatosságot, hogy csak a szeptemberi inflációs jelentésig szólt a miniciklus meghirdetése.
A GKI szerint a tegnapi kamatdöntés önmagában nem jelentett fordulópontot. Ami viszont egyértelműen az volt, hogy az MNB inflációs prognózisa drasztikus levágásával, egy kamatcsökkentési miniciklus meghirdetésével és az árrésstop-üzenettel egyszerre három fronton kommunikált. Ezek együttesen azt jelzik, hogy a jegybank bízik az alacsony inflációs környezet tartóságában, és kész ennek megfelelően cselekedni, de csak addig, amíg az adatok ezt alátámasztják.