Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A rögzített üzemanyagár miatti veszteségeik ellentételezését és a törvényi szabályozás átdolgozását követeli a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) – hangzott el a szervezet pénteki tiltakozó akciójáról tartott sajtótájékoztatón, Inárcson.
Egri Gábor, a szervezet elnökségi tagja és szakértője az eseményen ismertette: országos sztrájkot hirdettek, amelyben az üzemanyagpiac magánszektorában működő vállalkozások vesznek részt. Elmondta, ezen cégek vesszőfutása 2022 óta tart, emlékeztetve, már négy éve is demonstráltak, felhívva az előző kormány figyelmét arra, hogy
„ez a fajta árstop és a magyar családi vállalkozásokat érintő negatív megkülönböztetés súlyosan jog-, alkotmány- és piacellenes”.
Sajnálatosnak nevezte, hogy ismét hasonló megmozdulásra kényszerültek, mert a Tisza-kormány üzemanyagárakkal kapcsolatos törvénytervezete szerintük „súlyosan sérti a jogállamiságot és az uniós jogot”. Rámutatott: a magyarországi mintegy 2000 benzinkút fele nem tartozik a nagy olajcégekhez, önálló, illetve kevés kutat működtető cég kezében van. A teljes hálózat 1200 milliárd forint adót fizet be évente a költségvetésbe, melynek 30 százalékát a független kutak teljesítik. Ezzel szemben a mai napig nem kapták meg a kormányváltást megelőzően kialkudott kompenzációt – jelezte.
Egri Gábor kiemelte: az FBSZ meghatározó tényezője a hazai kis- és középvállalkozói szektornak, így nemcsak a független benzinkutak, hanem a GDP 70 százalékát előállító magyar családi kis- és közepes vállalkozások érdekeit is igyekeznek képviselni.
Gépész László, a szervezet elnöke kifejtette: a jogállamiság része az üzemanyag hatósági árával okozott kár megtérítése, amely a jogutódlásra tekintettel a jelenlegi kabinet feladata. Szavai szerint a védett ár azon túl, hogy ellentétes volt az akkor hatályos ártörvény rendelkezéseivel, nem teljesítette az abban foglalt garanciális kötelezettségeket, és „mérhetetlen mennyiségű" kárt okozott. Aláhúzta:
a benzinkutak működése „teljes jogbizonytalanságban van”,
amely a kieső bevételeken túl értékvesztést és üzleti potenciálvesztést jelent a tulajdonosoknak. A 2022-es ársapka 30-40 százalékos piacvesztést okozott a magánbenzinkutasoknak – mutatott rá.
Mindez azt eredményezi, hogy szinte lehetetlen fenntartani, főleg fejleszteni ezeket a vállalkozásokat – állapította meg.
Elmondása szerint demonstrációjuk másik oka az új kormány üzemanyagárakra vonatkozó törvénytervezete, amelyben a hatósági ár bevezetésének lehetőségével sem értenek egyet, ám annak megfelelő szabályozása esetén azt el tudják fogadni.
A védett ár pazarlásra ösztönöz, nem takarékosságra, ráadásul számítások szerint az idei havonta 50 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek
– fogalmazott.
Ugyanakkor jelezte: teljesen elutasítják a jogszabály-tervezetnek azt az elemét, amely a hatósági árról szóló döntés jogát „teljesen szubjektív módon, minden kontroll nélkül” a gazdasági és energetikai miniszter kezébe adja. Szerinte „ebből legjobb esetben is az következik, hogy a nagykereskedők kockázati felárral fogják Magyarországon tárolni készleteiket, amely a fogyasztói árakban is megjelenik majd”. Közlése szerint az FBSZ célja, hogy a törvény írjon elő megfelelő döntési szempontrendszert a hatósági üzemanyagár bevezetésére.
Gépész László kérdésre válaszolva elmondta: nem értenek egyet azzal, hogy az üzemanyagok jelenleg megkülönböztetett termékcsoportként szerepelnek a hatályos ártörvényben, így a többi termékcsoportra vonatkozó garanciák az üzemanyagokra nem vonatkoznak. Ugyancsak kérdésre válaszolva emlékeztetett: az Orbán-kormánnyal az idén bevezetett hatósági üzemanyagár első három hónapjára 6 milliárd forintos kompenzációról állapodtak meg. A védett ár teljes időtartamára vetítve ez 7,5-8 milliárd forint lehet, amely még mindig csak az érintett magánkutak közvetlen, tehát a járulékos hatásoktól mentes veszteségeit fedezné.
Kifejtette: a védett ár miatt elszenvedett közvetlen veszteséget az okozta, hogy azonos szinten rögzítették a kis- és nagykereskedelmi árat, azaz a kettő között nem volt árrés, miközben az érintett vállalkozásnak adót kell fizetnie és fenntartania működését. „Ezt árnyalta a stratégiai üzemanyagkészlet feláldozása, amelyhez 35 forint árréssel lehetett hozzájutni, ugyanakkor már a szállítás átlagosan az árrés mintegy felét elvitte” – jelezte.
Megírtuk, Európában ötödével többet kell fizetni az üzemanyagért most, mint egy éve. De itthon csak pár százalékos az árelőnyünk a régiónkban.