Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az üzemanyagárak kérdésköre mind fogyasztói, mind szektorális oldalról érdekes összefüggéseket tartogat: nézzük, európai és hazai viszonylatban konkrétan hogyan is mozogtak az árak – és vegyük górcső alá, tényleg mindig előnyt jelent-e nekünk a kőolajszármazékok védett ára; s ennek mentén milyen energiapolitikai jövőkép rajzolódhat ki Magyarországon.
Erőteljes drágulás az EU számos pontján
Ha körülnézünk az Eurostat friss adatsorában, az tűnik ki, hogy az Európai Unióban áprilisban a személyszállításhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok ára masszívan, 20,8 százalékkal emelkedett 2025 áprilisához képest, miután 2026 márciusában is számottevően, 12,9 százalékkal drágult 2025 azonos hónapjához mérten. Ám idén februárig az EU-ban az üzemanyagok és kenőanyagok ára még általánosságban csökkent mind az uniós átlagot, mind a legtöbb uniós országot tekintve.
Az üzemanyagárak áprilisban az összes uniós tagállamban nőttek, és 15 országban 20 százalék feletti emelkedést tapasztaltak. A legnagyobb növekedést Luxemburgban (+33,8 százalék), Franciaországban és Svédországban (mindkettő +29,3 százalék), Lettországban (+28,1 százalék), valamint Bulgáriában (+27,8 százalék) regisztrálták.
A legalacsonyabb növekedést Magyarországon (+1,5 százalék), Lengyelországban (+8,8 százalék) és Olaszországban (+12,9 százalék) regisztrálták. Idehaza úgynevezett védett áras, árstopos a benzin és a gázolaj (595 és 615 forint/liter)
a magyar rendszámmal rendelkezőknek; ám a holtankoljak.hu friss adatai szerint az átlagár a benzinnél 642,9, a dízel esetében pedig 674,3 forinton áll literenként beszerzési oldalon.
Az EU-ban a dízel- és benzinárakat tekintve most áprilisban a dízel ára 33,7 százalékkal, a benziné pedig 13,6 százalékkal ugrott meg tavaly áprilishoz képest. 2026 márciusában a dízel ára 19,8 százalékkal, a benziné pedig 9,4 százalékkal emelkedett.
Átlagosan havi szinten az uniós fogyasztók számára a dízelárak 7,9 százalékkal, a benzinárak pedig 2,4 százalékkal szöktek feljebb 2026 márciusához képest. Márciusban a dízelárak 19,1 százalékkal, a benzinárak pedig 10,6 százalékkal drágultak 2025 februárjához képest.
A gázolaj ára az összes EU-tagállamban nőtt 2026 márciusa és áprilisa között. A legnagyobb növekedés Szlovéniában (+23,5 százalék), Bulgáriában (+19,5 százalék) és Cipruson (+18,0 százalék) volt tapasztalható, míg a legalacsonyabb Lengyelországban (+1,9 százalék), Romániában (+2,3 százalék) és Bulgáriában (+2,6 százalék).
Ami a benzinárakat illeti, március és április között 23 EU-országban regisztráltak áremelkedést, amely Szlovénia 12,9 és Írország 1,3 százalékos értéke között mozgott. Másrészt
Románia (-1,2 százalék), Spanyolország (-4,6 százalék) és Lengyelország (-6,1 százalék) áprilisban csökkenést regisztrált az előző hónaphoz képest
az Eurostat szerint.
A befagyasztott magyar árak és a szomszédok üzemanyagártrendjei
A KSH pénteken publikálta, hogy az EU által kiadott Weekly Oil Bulletin és a Magyarországon bevezetett, március 10-étől hatályos árstop adatai alapján hazánkban a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára májusban 595 forint volt, ami 23 forinttal, azaz 3,7 százalékkal alacsonyabb a szomszédos országok 618 forintos átlagértékénél.
A kelet-közép-európai régió országaiban a májusi átlagár 601 forintot tett ki, a magyar ár kereken 1 százalékkal, vagyis mindössze 6 forinttal mutatott alacsonyabb szintet ennél. Az előző havi adatokhoz képest – az árstop következtében érthető módon – a 95-ös benzin átlagára hazánkban változatlan maradt. A szomszédos államokban megfigyelt átlagár 1 forinttal csökkent, míg a régiós országok havi átlagára 1 forinttal nőtt. Ezt azonban érdemes kicsit szétszálazni.
Magyarországon a dízel havi átlagára 615 forint volt, ami 37 forinttal, 5,7 százalékkal alacsonyabb a szomszédos országok 652 forintos átlagértékénél. A 634 forintos régiós átlagárnál már csak 19 forinttal, pontosan 3 százalékkal alacsonyabb a dízelüzemanyag hazai átlagára. Az előző havi adathoz képest a gázolaj magyarországi havi árszintje – nem meglepő módon – szintén változatlan, míg a szomszédos országokban 39, a régiós országokban megfigyelt átlagos ár pedig 42 forinttal csökkent az áprilisi értékhez képest. Itt stabilizálódás jeleit azonosíthatjuk.
Kissé más tendenciát látni a másik típusnál, a régiós országok közül ugyanis Lengyelország, Szerbia és Bulgária kivételével minden országban magasabb volt a benzin átlagára májusban, mint Magyarországon. Regionálisan az előző havi adatokhoz képest Szlovákiában nőtt a legnagyobb mértékben, 13 forinttal.
Ausztriában, Romániában és Szlovákiában a 95-ös oktánszámú benzin átlagára 5-10 százalékkal, míg Csehországban, Horvátországban és Szlovéniában 0-5 százalékkal volt magasabb a magyar értéknél.
Eközben Bulgáriában 9,1, Lengyelországban pedig 10,8 százalékkal maradt el a magyartól a benzinár, dacára egyébként az itteni árstopnak.
| Lengyelország | 531 |
|---|---|
| Bulgária | 541 |
| Szerbia | 586 |
| Magyarország | 595 |
| Szlovénia | 602 |
| Horvátország | 608 |
| Csehország | 625 |
| Szlovákia | 634 |
| Románia | 636 |
| Ausztria | 641 |
Forrás: Weekly Oil Bulletin (KSH)
A dízelolaj májusi átlagára Csehország és Lengyelország kivételével minden régiós országban meghaladta a magyar értéket. Az előző havi adatokhoz képest Magyarországon és Szerbiában a dízel átlagára változatlan maradt, míg a többi régiós országban csökkent.
A legnagyobb mértékű, 65 forintra rúgó ármérséklődés Ausztriában és Csehországban volt megfigyelhető.
| Lengyelország | 566 |
|---|---|
| Csehország | 604 |
| Magyarország | 615 |
| Bulgária | 619 |
| Szlovákia | 620 |
| Szlovénia | 625 |
| Horvátország | 651 |
| Románia | 655 |
| Szerbia | 680 |
| Ausztria | 682 |
Forrás: Weekly Oil Bulletin (KSH)
A fentiekből leszűrhető, hogy bár a magyarországi autósok szempontjából valóban jelentős segítségnek tűnik a hatósági üzemanyagár, ám ha a perspektívát nagyobb időtávra és földrajzilag tágabbra nyitjuk,
nem feltétlenül igazolódik az árstopos benzin vagy gázolaj gyakorlati értelme, legalábbis a régiót elnézve: míg egyes, minket körülvevő tagállamokban alapból kedvezőbb árakkal találkozni, másutt akár még kétszámjegyű ármérséklődésre is figyelmesek lehetünk. A hazai árakhoz mérten a dízel olcsóbb a lengyeleknél és a cseheknél, a benzin pedig a szerb, bolgár és szintén lengyel autósok számára jóval kedvezőbb áron fut.
Ismeretes, az előző kormány által rendeleti úton bevezetett üzemanyagárstop avagy kiskereskedelmi védett ár intézkedését alapjáraton arra hivatkozva léptették életbe, hogy „Magyarország energiabiztonsága veszélyben van, mert Brüsszel szankciók alá vonta az olcsó orosz energiát, Ukrajna pedig olajblokád alá vette hazánkat”, s ha ez még nem lenne elég, az előző rendszerből örökölt jogszabály azt is felidézi, hogy „az iráni háború miatt a nyugati olaj ára meredek emelkedésnek indult, az ukrán olajblokád pedig elzárja hazánk elől az olcsóbb orosz olajat”.
Ennek nyomán tankolhatunk ESZ-95-ös minőségi fokozatú motorbenzint bruttó 595 forintos literenkénti hatósági áron, a dízelgázolajat pedig 615 forintnyi egységáron mérik a hazai töltőállomásokon.
Habár ezt az olajmanővert úgy tudták nyélbe ütni, hogy felszabadították a kőolajtartalékok egy részét: a stratégiai tartalékokat kezelő Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) vevői korlátozás nélkül kínál fel megvásárlásra készleteket nyomott áron a nagykereskedőknek. A lépést amúgy az Európai Bizottság felemásan fogadta, és szakértők is figyelmeztettek az intézkedés évtizedes következményeire.
Az is igaz, hogy azóta megtört az olajár felfelé törő trendvonala, és a lefelé tendáló görbe hatása már a nagykereskedelmi árakban is lecsapódik.
Egyre kevesebb energiát fogyaszt az ipar
Egy másik aspektus érdekében nem árt újból európai vizekre evezni.
A kontinens ipari energiafelhasználását távlatosan nézve kirajzolódik egy zsugorodó trend: az Eurostat kapcsolódó adathalmaza nyomán 2024-ben az EU ipari ágazata 8835 petajoule (PJ) energiát használt fel, ami 8,1 százalékos csökkenést jelent 2014-hez képest, de a végső energiafogyasztás immár 1990 óta folyamatosan csökken.
Az ipar által felhasznált energia zöme villamos energiából (2945 PJ; 33,3 százalék) és földgázból (2817 PJ; 31,9 százalék) származott tavalyelőtt. A megújuló energiaforrások és a bioüzemanyagok a harmadik helyen álltak (999 PJ; 11,3 százalék), megelőzve az olajat és a kőolajtermékeket (922 PJ; 10,4 százalék). A fennmaradó energia szilárd fosszilis tüzelőanyagokból (484 PJ; 5,5 százalék), hőből (483 PJ; 5,5 százalék) és nem megújuló hulladékból (186 PJ; 2,1 százalék) származott.
A kőolajszármazékok kategóriája tehát még most is az ipari felhasználás meghatározó hányadát, egytizedét teszi ki uniós szemüveggel nézve.
Az adatokból az körvonalazódik, hogy 2014-hez képest a legtöbb energiatermék fogyasztása csökkent. A legnagyobb relatív csökkenés a szilárd fosszilis tüzelőanyagok (-34,8 százalék) és a hőenergia (-23,7 százalék) esetében volt tapasztalható. Két energiatermék felhasználása nőtt: a nem megújuló hulladék (+32,1 százalék), valamint a megújuló energiaforrások és bioüzemanyagok (+24,3 százalék) felhasználása.
Az élelmiszeripar azonban más tészta, itt nőtt az energiafogyasztás: az élelmiszer-, ital- és dohányipar 1134 petajoule-t fogyasztott, ami az iparág teljes termelésének 12,8 százaléka.
Az ipar általános trendjével ellentétben az ágazat energiafogyasztása 4,7 százalékkal nőtt 2014-hez képest. Az élelmiszer-, ital- és dohányágazatban felhasznált energia oroszlánrészét földgázból (525 PJ; 46,3 százalék) és villamos energiából (401 PJ; 35,3 százalék) nyerték ki. A fennmaradó energia megújuló energiaforrásokból és bioüzemanyagokból (68 PJ; 6,0 százalék), olajból és kőolajtermékekből (60 PJ; 5,3 százalék), hőből (47 PJ; 4,2 százalék), szilárd fosszilis tüzelőanyagokból (32 PJ; 2,8 százalék) és nem megújuló hulladékból (1 PJ; 0,1 százalék) származott.
A legnagyobb relatív növekedést a megújuló energiaforrásokból és bioüzemanyagokból származó energiafelhasználásban (+68,4 százalék), valamint a nem megújuló hulladékok felhasználásában (+47,4 százalék) regisztrálták. Ugyanakkor növekedés zajlott le a villamos energia (+8,1 százalék) és a földgáz (+5,0 százalék) esetében is. Ezzel szemben a szilárd fosszilis tüzelőanyagok felhasználása 36,4 százalékkal visszazuhant.
Energiapolitikai út
Ezzel eljutottunk az energiahordozók kérdésköréhez, amelynek most külön jelentőséget adhat az, hogy az új kormányzatnak az Európai Bizottsággal kötött megállapodása folytán nagyon úgy fest: Magyarország megkaphatja az eddig visszatartott uniós pénzek 6000 milliárd forintnyi (16,4 milliárd euró) összegét.
Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter a napokban felvázolta, energiapolitikai síkon milyen beruházásokba tervezik ennek egy részét felhasználni. A tárcavezető jelezte, 1,4 milliárd eurót fordíthatunk a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztésére, ezáltal szavai szerint korszerűbb, erősebb és biztonságosabb hálózatot építve. Emellett több tízezer okosmérőt telepítenek országszerte, hogy mint mondta, a háztartások és a vállalkozások is pontosabban, átláthatóbban és hatékonyabban tudják követni az energiafelhasználásukat.
A hálózat fejlesztésével 5000 megawatt új megújuló energia kapcsolódhat be a magyar rendszerbe, több nap- és szélerőmű, több tiszta energia bevonása révén. Ezenfelül a következő években Kapitány szerint további 1,5–2 milliárd euró értékű beruházás jöhet hazánkba a hálózatfejlesztések és a megújulóenergia-projektek nyomán. Ezáltal a Tisza szakpolitikai terveit kifejtő programjában is már felvázolt energetikai diverzifikáció felé mozdítanák el Magyarországot. Az előző érával szembemenve a – jelentékeny költségvetési vonzatú – tiszás elképzelések a megújuló energiahordozók arányát radikálisan növelnék és kiegyensúlyozottabbá tennék, mint amilyen most, egyben az orosz energiától való függéssel is leszámolnának. Ezzel együtt amúgy a lakosságon túl a magyar kkv-szektort is bevonnák a rezsitámogatottak körébe.
Hogy ez a zöldítési irány hosszabb távon mennyiben hoz majd magával alacsonyabb árakat a piacon, egyelőre nem tudni, de energiaügyi szakértők egybehangzó véleménye az, hogy mindez elkerülhetetlen az ország energiakitettségének enyhítése szempontjából.