Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Minden a feje tetején áll jelenleg a politikában és az egészségügyben is, de szerencsés csillagzat alatt állunk – mondta Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján.
A szakmai közönség tapssal fogadta azt a bejelentést, hogy 16 év után ismét önálló Egészségügyi Minisztérium működik Magyarországon.
A miniszter szerint a magyar egészségügy krónikusan alulfinanszírozott: jelenleg a GDP 4,7 százalékát fordítja az ország egészségügyi kiadásokra, miközben Európában ennek jellemzően a kétszerese jut erre a területre.
Előadásában egy olyan egészségügy képét vázolta fel, amelyet a transzparencia, a szakmaiság és a szabadság jellemez, és ahol az önálló szakmai műhelyek ismét érdemi munkát végezhetnek.
Mint fogalmazott, az ágazat komoly kihívásokkal néz szembe: gazdasági nehézségek, humánerőforrás-hiány, hosszú várólisták és tartós alulfinanszírozottság jellemzi a rendszert. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jelenlegi kormány az egészségügyet kiemelt prioritásként kezeli.
Beszélt arról is, hogy Magyarországon kiugróan magas, 25–30 százalék körüli a lakosság közvetlen, saját zsebből fizetett egészségügyi kiadásainak aránya. A magyarok egészségügyi költéseinek csaknem fele, 48 százaléka gyógyszerekre megy el. A kormány célja, hogy a lakosság közvetlen egészségügyi kiadásainak aránya 15 százalékra csökkenjen.
Az ápolók fizetésemelése prioritás
Hegedűs Zsolt szerint az elkövetkező években évente 500 milliárd forinttal több forrás érkezik az egészségügybe.
Az idei többletforrás jelentős részét az ápolói bérek emelésére fordítják annak érdekében, hogy enyhítsék a humánerőforrás-válságot.
A miniszter úgy látja, a krónikus alulfinanszírozottság ördögi kört hozott létre: romlott az intézmények infrastruktúrája, késlekedtek a fejlesztések, állandósultak a bérfeszültségek, és mindez a betegellátás biztonságát is veszélyeztette.
„Érdekek helyett értékeket szeretnénk teremteni” – fogalmazott. Szerinte az előző kormány nem vállalta fel a rendszer valós teljesítménymutatóinak nyilvánosságra hozatalát, ezzel szemben a jelenlegi kabinet be kívánja mutatni, milyen állapotban vette át az egészségügyet.
Ennek jegyében megnyitják a kórházak és szakrendelők kapuit a nyilvánosság előtt, valamint Semmelweis-napra leszerelik a kórházakban korábban kihelyezett kamerákat.
A szakmai közönséghez fordulva úgy fogalmazott: „Bízunk önökben. Olyan egészségügyi rendszert szeretnénk létrehozni, amely a bizalomra, a szakmai együttműködésre és az őszinteségre épül.”
A miniszter arra is kitért, hogy 21 évet dolgozott az Egyesült Királyságban, ahol számos olyan megoldást ismert meg, amelyeket Magyarországon is hasznosnak tartana. Véleménye szerint a magyar egészségügy 10–15 éves lemaradásban van a brit rendszerhez képest. Hiányzik például az a rendszeres, hiteles adatvisszacsatolás, amely alapján az orvosok pontos képet kaphatnak saját minőségi mutatóikról.
Szerinte fordulóponthoz érkezett a magyar egészségügy. Egy olyan, felülről irányított rendszerből kell továbblépni, amelyben az orvosok és a szakmai szervezetek – köztük a Magyar Orvosi Kamara (MOK) – mozgástere jelentősen beszűkült.
Létrejön egy független háttérintézmény
A tervek szerint létrehoznak egy új háttérintézményt, amely valamennyi egészségügyi szolgáltatót egységes szempontrendszer alapján értékeli. A szervezet elsődleges feladata a betegjogok és a betegbiztonság érvényesülésének vizsgálata lesz. Emellett feltárják azokat a jó gyakorlatokat is, amelyeket más intézmények számára is követendő példaként lehet bemutatni.
Az ellenőrzések gyakorisága a minősítéstől függ majd. A kiváló értékelést elérő intézményeket 2,5 évente, a jó minősítést szerzőket kétévente vizsgálják felül, míg a gyengébben teljesítő szolgáltatók gyakoribb ellenőrzésre számíthatnak.
Hegedűs Zsolt megjegyezte: Angliában a felnőttellátásban működő intézményeknek mindössze 4 százaléka kapott kiváló minősítést, vagyis még ott is rendkívül nehéz ezt a szintet elérni.
A miniszter szerint a jövőben a finanszírozásnak is jobban kell tükröznie a teljesítményt és az ellátás minőségét. A szolgáltatók finanszírozásában nagyobb szerepet kell kapniuk az eredményességi mutatóknak és a minőségi ösztönzőknek. Hasonló elveket fogalmazott meg az Egyesült Királyság 2010-es egészségügyi reformdokumentuma, az úgynevezett White Paper is.
Hegedűs Zsolt úgy véli, hogy a jelenleg külföldön dolgozó magyar orvosok akkor térhetnek haza nagyobb számban, ha megváltozik az egészségügy működési kultúrája és szemlélete.
Beszédében utalt a Good Medical Practice (GMP) dokumentumra is, amely a brit egészségügy egyik legfontosabb szakmai-etikai alapdokumentuma, és amely szerinte iránymutatást adhat a magyar rendszer megújításához.
Előadása végén arra kérte az egészségügyi dolgozókat, hogy aktívan vegyenek részt az átalakítási folyamatban. Úgy fogalmazott: kedvező történelmi pillanatban vannak, ezért most lehetőség nyílik arra, hogy a szakma érdemben alakítsa a jövő egészségügyét.
Példaként említette a szívhangtörvény ügyét is, amely szerinte megmutatta, hogy amikor a politika figyelmen kívül hagyja a szakmai szempontokat, az könnyen zsákutcába vezetheti az egész rendszert.
