Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Legelső feladatként az egészségügy átalakítása során fel kell mérni a helyzetet, és egy átfogó országleltárt kell készíteni – mondta szűzbeszédében Buga László, az Egészségügyi Minisztérium kórházi fekvő- és járóbeteg-szakellátásért felelős államtitkára a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján.
Nem kell titkolózni
Kiemelte, hogy olyan kérdőíveket küldenek ki a kórházvezetőknek, amelyekben arra kérik őket: mutassák be a valós problémákat, és ne titkoljanak el semmit. Emellett természetesen a szakmai kollégiumok és a kamarák véleményére is kíváncsiak.
A magyar egészségügy problémáit az úgynevezett Francis-jelentés alapján próbálják kezelni.
A Francis-jelentés (Francis Report) az angol egészségügy egyik legismertebb vizsgálati jelentése, amelyet Sir Robert Francis készített 2013-ban. A jelentés rávilágított arra, hogy a kedvezőtlen mutatók, a szakemberhiány és a betegek panaszainak figyelmen kívül hagyása hosszú távon rendszerszintű ellátási válsághoz vezethet. A vizsgálat nyomán összesen 290 ajánlás született, amelyek alapján átalakították az angliai betegellátás számos elemét.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy június 2-án alakult meg az Egészségügyi Minisztérium, amelynek ki kell válnia a korábbi Belügyminisztériumból. Saját költségvetést kell kialakítani, a folyamat ugyan lassan halad, de közben folyamatosan meg kell oldaniuk a napi működéssel kapcsolatos feladatokat is.
Béremelést ígért a szakdolgozóknak
Buga László szerint az egyik legfontosabb cél, hogy jól működő partneri viszony alakuljon ki az intézményekkel. Fontosnak nevezte a szakdolgozói béremelést, amely a Tisza-kormány egyik prioritása. A cél az, hogy a rendszerben dolgozók elégedettebbek legyenek. Az intézményektől az infrastrukturális fejlesztések és felújítások helyzetéről is jelentést kértek.
A kórházak helyzetével kapcsolatban hangsúlyozta: fel kell tárni azokat a területeket, amelyek nem működnek megfelelően, mert csak a problémák feltárásával és megoldásával lehet javítani a rendszeren. Tanulni kell a hibákból, meg kell hallgatni a betegek és a hozzátartozók véleményét, nagyobb transzparenciára van szükség az egészségügyben, emellett növelni kell a dolgozói létszámot is. Ezek azok a legfontosabb célok, amelyeket a következő négy évben szeretnének megvalósítani.
Az államtitkár kitért a népegészségügyi szűrővizsgálatok fontosságára is. Mint mondta, a WHO adatai szerint az emberek egészségi állapotát mintegy 80 százalékban az életmód és a környezeti tényezők, 20 százalékban pedig az egészségügyi ellátórendszer befolyásolja. Ezért meg kell találni azokat a célcsoportokat, amelyeknél a prevenció a leghatékonyabban elkezdhető.
Állami irányítás alá került az egészségügy
Jelentősége van annak, hogy mi történt az elmúlt 37 évben a magyar egészségügyben – mondta Sinkó Eszter közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának dékánhelyettese.
Előadásában áttekintette a hazai egészségügy 1990 óta eltelt időszakának legfontosabb állomásait. Felidézte a szocializmus idején működő egészségügyi rendszert, amikor az ellátáshoz való hozzáférés állampolgári jog volt. Jellemző volt a paraszolvencia, és a betegellátás erősen kórházközpontú módon működött, ami véleménye szerint a mai napig problémát jelent.
Arra is emlékeztetett, hogy 1990 és 1994 között a magyarok megkapták a lehetőséget arra, hogy szabadon válasszanak háziorvost.
Az 1994 és 1998 közötti időszakban megszületett az egészségügyi törvény, amely a betegjogokat is szabályozta. Elindult a TAJ-számra épülő betegnyilvántartás. Ekkor alakult ki az a rendszer, amelyben az állampolgár társadalombiztosítási járulékot fizet, cserébe pedig jogosulttá válik az egészségügyi ellátásra, vagyis egyfajta „láthatatlan szerződést” köt az egészségbiztosítóval.
Kiemelte, hogy Magyarországon a betegek 20 százaléka használja fel az állami egészségbiztosítási kiadások 80 százalékát.
Sinkó Eszter megjegyezte, hogy rendszerkritikus kijelentései miatt 2010 őszén szerepelt utoljára az M1 műsorában, azóta nem hívták a közmédiába.
Szerinte 2010 és 2026 között újabb rendszerváltás zajlott le az egészségügyben. Bár nem a szocialista modell tért vissza, a rendszer egyre inkább állami irányítás alá került.
Az elmúlt másfél évtizedben ugyanakkor sikertörténetek is születtek. Ilyen volt például a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorítása, amelynek hatására a 40–60 éves korosztályban jelentősen visszaesett a tüdődaganatos megbetegedések aránya.
Ebben az időszakban vezették be a népegészségügyi termékadót, valamint megteremtették az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) alapjait is. Ugyanakkor számos centralizációs intézkedés született: államosították az egészségügyi intézményeket, és több, korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (OEP) tartozó feladatot a kormányhivatalokhoz helyeztek át. Eközben a betegek terhei növekedtek, és egyre többen fordultak a magánegészségügy felé.
A 2014 és 2018 közötti kormányzati ciklus Sinkó Eszter szerint „üresben ment el”.
A 2018 és 2022 közötti időszakot pedig alapvetően meghatározta a Covid–19-járvány. Ugyanakkor ekkor valósult meg a történelmi léptékű orvosi béremelés, és emelkedtek a szakdolgozói bérek is, bár az ápolók jelentős része elégedetlen maradt.
Úgy véli, hogy a korábbi egészségügyi vezetés által elfogadhatónak tartott, az orvosok és szakdolgozók közötti mintegy 37 százalékos jövedelemkülönbséget az ápolók nem tartották igazságosnak. Ebben az időszakban vezették be az egészségügyi szolgálati jogviszonyt is, amelynek megszüntetését az új egészségügyi vezetéstől várja.
Kormányváltás vs. rendszerváltás
A 2022 és 2026 közötti időszakot a rendészeti szemlélet erősödése jellemezte, ami szerinte orvosi és ápolói ellenállást váltott ki. A városi kórházak fokozatosan veszítettek jelentőségükből, miközben egyre többen vették igénybe a sürgősségi ellátást.
Ma már az egészségügyi kassza minden harmadik forintját bérekre fordítják, miközben a döntéshozatali folyamatok minden szinten jelentősen meghosszabbodtak. A betegek elégedetlenek az ellátás minőségével és gyorsaságával.
Sinkó Eszter szerint az új egészségügyi vezetés egyik legfontosabb feladata a köz- és magánellátás viszonyának tisztázása lesz. Előadása végén azt a kérdést tette fel: vajon a kormányváltás egyben rendszerváltást is jelent-e?
Szerinte nem elegendő az előző időszak szimbolikus intézkedéseinek eltörlése. Míg a kormányváltás elsősorban személycseréket jelent, addig a valódi rendszerváltás az intézmények és az eljárások működésének átalakításával jár.
