Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Vállaltuk, hogy felülvizsgáljuk a harmadik országbeli munkások Magyarországon történő foglalkoztatásának szabályait, erről született kormányhatározat. Ezelőtt viszont széleskörűen egyeztettünk az agrárium szereplőivel is – jelezte közösségi oldalán az agrárminiszter, aki fontosnak tartja tisztázni, hogy mire terjed ki a június 6-tól érvényes kormányrendelet.
Eszerint a nagyvállalati szféra és a hazai, kisebb foglalkoztatók széles körében is riadalmat keltett intézkedés azokra a harmadik országbeli, ázsiai munkavállalókra vonatkozik, akiket „vendégmunkás tartózkodási engedéllyel” nagyrészt kiemelt munkaerő-kölcsönzők – többségében NER-es kötődésű cégek – hoztak be jelentős számban hazánkba.
A Tisza-kormány ezen lehetőséget függesztette fel – húzta alá Bóna Szabolcs.
Leszögezi:
a korábban kiadott engedélyek továbbra is érvényesek maradnak, és meghosszabbíthatók.
Továbbá, változatlan maradt
- a mezőgazdasági ágazatokra legjellemzőbb, foglalkoztatási célú tartózkodási engedély és szezonális vendégmunkás engedély eddigi szabályozása, illetve
- a Nemzeti Kártya is ugyanolyan feltételek mellett kiadható harmadik országbeli munkavállalóknak, mint eddig.
Célunk, hogy a magyar munkavállalók érdekeit megvédjük, és a külföldön dolgozó magyar állampolgárokat hazahozzuk – fűzte hozzá a szaktárca vezetője.
Kevés a pénz felzárkózásra
Ezzel olyan agárszervezetek munkaerőpanaszaira is válaszol a miniszter, mint a FruitWeB, a Tej Terméktanács vagy a Master Good. Ám az Agroinform elemzése rámutat: az agrárium több területén van szükség a munkáskézre. A kertészetek, állattartók is azzal érvelnek, hogy nagy mértékben számítanak a minimálbéren is lelkiismeretesen dolgozó, jobbára Fülöp-szigetekről, Vietnámból, Indiából érkező munkásokra – a beruházási kapacitásaikat is döntően erre az erőforrásra alapozták.
A kormány érvelése szerint, ha egy hazai vállalkozás nem talál magyar munkaerőt, annak az lehet az oka, hogy az adott munkakörben túl alacsony fizetést ajánl. Ezért a hatékonyság növelésével nőhetnek a magyarországi bérek is, és visszacsábíthatóak a ma még külföldön dolgozó magyarok – idézi a szakportál.
Ugyanakkor, a kertészek és az állattartók is panaszolják a nagyon magas bér- és más költségeket. Emögött az áll, hogy az elmúlt évek béremelési üteme túl gyors volt, amit a termelékenység alakulásával a cégek nem tudtak hatékonyságnövelő beruházásokkal utolérni.
Az eddigi modell márpedig megingott: ezentúl
nem a létszám növelése lesz a kulcsfontosságú versenytényező, hanem az automatizáció, a digitalizáció,
és a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek bevezetése, amihez viszont még idő kell – állapítják meg.