Pásztor Szabolcs arra figyelmeztetett, hogy a vendégmunkások hirtelen kiesése komoly gazdasági következményekkel járna. A feldolgozóiparban termeléscsökkenés, egyes üzemekben akár gyárleállás is bekövetkezhetne, miközben a vállalatok beruházásokat halaszthatnának el vagy mondhatnának le.
Mindez a gazdasági növekedés lassulásában és a GDP mérhető visszaesésében is megjelenne.
A leginkább érintett területek közé tartozik az autóipar, az akkumulátorgyártás, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság. Ezekben az ágazatokban továbbra is jelentős az élőmunka szerepe, miközben a cégek egyre nehezebben találnak megfelelő számú munkavállalót a hazai piacon - írta meg a vg.hu.
Amint megírtuk, a munkaerőhiány különösen a fejlettebb térségekben jelent kihívást. Nyugat-Magyarországon és a nagy ipari központok környezetében a rendelkezésre álló munkaerő-tartalék gyakorlatilag kimerült.
Bár a kevésbé fejlett régiókban még vannak potenciális munkavállalók, a tapasztalatok szerint 80–100 álláskeresőből gyakran mindössze 5–6 fő vonható be sikeresen a foglalkoztatásba.
Pásztor Szabolcs szerint a probléma kezelésére nem a teljes tiltás jelenti a megoldást. A munkaerőhiány enyhítéséhez egyszerre van szükség digitalizációra, automatizációra, átképzési programokra, a határon túli magyar munkavállalók megszólítására, valamint a kontrollált vendégmunka fenntartására.
A kutatási igazgató becslése alapján jelenleg mintegy 100 ezer vendégmunkás dolgozik Magyarországon, ami a foglalkoztatottak körülbelül 2 százalékát jelenti.
A vállalatok számára a legnagyobb kérdés nem a jelenlegi külföldi dolgozók megtartása, hanem az, hogy a következő évek növekvő munkaerőigényét miként tudják kielégíteni egy egyre szűkösebb munkaerőpiacon.
