Ha minden az elképzelések szerint alakul, néhány napon belül jelentős gazdasági döntést hozhat a Tisza-kormány a harmadik országból érkező vendégmunkások behozatalának június 1-je utáni korlátozásáról.
A Magyar Közlönyben megjelent határozatban a kormányzat már rögzítette a vonatkozó jogszabályok teljes körű, soron kívüli felülvizsgálatát, a miniszterelnök pedig elrendelte a kapcsolódó jogalkotás előkészítését.
A WHC Csoport kimutatása szerint ugyanakkor az érintett cégek 71,3 százaléka elképzelhetetlennek tartja munkaerőigényének kizárólag magyar dolgozókkal történő kielégítését a jelenlegi piaci környezetben.
Hasonló álláspontra jutott a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is:
bár a munkaerőpiacot védeni kell, nem szabad olyan hirtelen döntéseket hozni, amelyek működő termelőkapacitásokat veszélyeztetnek. Kiemelték, hogy az aktivizálható hazai munkaerő-tartalék nem érhető el gombnyomásra; a mozgósításhoz célzott programokra és időre van szükség.
A piaci szereplők szerint a statisztikákban rendre 300 ezresként azonosított inaktív tömeg nem jelenthet azonnali megoldást. Ez a réteg jelen állapotában nem mobilizálható: produktív munkavállalóvá válásukhoz évekig tartó rehabilitációra és átképzésre van szükség, ami legkorábban 5–10 év múlva realizálódhat.
Mi történik a magyar gazdasággal, ha egyik pillanatról a másikra eltűnnek a harmadik országból érkező vendégmunkások?
Bár a Tisza-kormány pontos szándékai egyelőre nem ismertek, Horváth Tamás, a minősített munkaerő-kölcsönző Menton Jobs tulajdonos-ügyvezetője nem lát esélyt arra, hogy június 1-je után azonnal kiutasítanák hazánkból ezeket a munkavállalókat. Úgy véli, az érvényes munkavállalási és tartózkodási engedéllyel rendelkezők biztosan maradhatnak, és kitölthetik a 2+1 éves szerződésüket.
Azzal a szakmai véleménnyel azonban ő is egyetért, hogy a vendégmunkások esetleges fél éven belüli eltűnése komoly veszteséget jelentene számos gazdasági területen.
Ugyanakkor bízik abban, hogy a kormányzat a felülvizsgálat során – öt különböző minisztérium bevonásával – konszenzusra törekszik, és meghallgatja azokat a szakmákat, ahol nagy számban foglalkoztatnak külföldi munkaerőt.
Ide tartozik a feldolgozóipar (kiemelten az autóipar és beszállítói köre), az építőipar, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság, a logisztika, valamint a turizmus.
Horváth Tamás megjegyezte: egyelőre az sem teljesen világos, ki mit ért vendégmunkás alatt. A külföldi munkaerő száma Magyarországon körülbelül 100 ezer főre tehető, amelyből nagyjából 20 ezren Ukrajnából vagy Szerbiából érkeztek, míg a többséget ázsiaiak (főként Fülöp-szigetekiek) és törökök adják.
A szakember szerint a vendégmunkások behozatala alapvetően demográfiai kérdés is, hiszen a magyar népesség fogy. Itt talán érdemes lehet megemlíteni, hogy évente 50 ezerrel többen lépnek ki a magyar munkaerőpiacról, és mennek nyugdíjba, mint ahányan pályakezdőként megjelennek ott. Ez különösen a kelet-magyarországi termelőüzemek nyitása után vált látványossá, ahol már csak komoly nehézségek árán tudnak hazai dolgozókat toborozni.
A vendégmunkások alkalmazásának feltételezett bérletörő hatása kapcsán hangsúlyozta: a hazai cégek folyamatos bérversenyben állnak a szlovák, cseh és lengyel piaccal. Az ázsiai munkavállalók – ha már évekre távol kerülnek a családjuktól – racionális döntést hoznak, és azt a munkahelyet választják, ahol magasabb a jövedelem.
A magyarországi vállalatokat egyfelől a kényszer – a termelés beindítása és fenntartása – viszi rá az ázsiai munkaerő kölcsönzésére, másfelől ez számukra is rendkívül magas költségekkel jár.
Az alapelv az, hogy egy kölcsönzött munkavállalónak ugyanazt a bért kell megkapnia, mint egy saját állományban lévő dolgozónak. Bármilyen állampolgárságról is legyen szó, azonos munkakörért azonos bér jár
– magyarázta a cégvezető. Ebben sem a megbízóknak, sem a kölcsönzőcégeknek nincs mozgásterük; a bértárgyalás kiindulópontja mindig az, hogy mennyit keres az adott vállalatnál egy magyar munkavállaló.
Erre rakódnak rá a különböző járulék- és munkaerőköltségek.
A kölcsönzőcégek szolgáltatását a megbízó vállalatok fizetik, ami a munkabértömegen felül jelentkezik. Ezen túlmenően a magyar, ukrán vagy szerb dolgozókhoz hasonlóan az ázsiaiak számára is munkásszállást kell biztosítani.
További kötelezettség a Fülöp-szigeteki munkavállalók repülőjegyének kifizetése, valamint egy 60 ezer forintos, kvázi „vendégmunkás-adóként” funkcionáló foglalkoztatói díj állami befizetése minden egyes fő után, amit egy 26 ezer forintos idegenrendészeti eljárási díj is kiegészít a tartózkodási engedélyért.
A szakember a legnagyobb problémát abban látja, hogy a vendégmunkások megjelenésével párhuzamosan elmaradt a társadalom felkészítése.
Nem kommunikálták megfelelően, hogy ezek a külföldiek miért, milyen körülmények között és meddig érkeznek Magyarországra dolgozni. Ha a lakosság megértené a folyamat gazdasági hátterét, és látná, hogy a rendszer szigorú szabályok szerint működik, mérséklődne az online térben gyakran tapasztalható ellenséges hangnem. Lényegében elmaradt a társadalmi érzékenyítés.
- magyarázta.
„Ez színtisztán gazdasági, és nem politikai kérdés”
– szögezte le. A munkaerőhiány egész Európát érinti: Bulgáriát leszámítva nincs olyan uniós tagállam, amely ne szorulna rá a külföldi munkaerő bevonására. Vannak országok, amelyek volt gyarmataikról, mások a keleti régiókból vagy épp Ázsiából töltik fel a betöltetlen pozíciókat. Ez a közép-kelet-európai régióra – Horvátországra, Romániára és Csehországra – is igaz.
Míg a cseh munkaerőpiacon 18,9 százalék, a lengyelnél pedig 5 százalék a vendégmunkások aránya, Magyarországon ez a mutató jelenleg 2 százalék körül mozog. Nemzetközi szakértők szerint egy gazdaság és társadalom számára a 3-5 százalékos arány tekinthető egészségesnek.
Amennyiben június 1-jétől valóban végleges tiltás lép életbe, a vendégmunkások körülbelül egy-másfél éven belül kezdhetnek kikopni a magyar gazdaságból. Piaci pletykák szerint ugyanakkor az elmúlt napokban megrohamozták a közvetítőcégeket a munkaerőt igénylő vállalatok, bízva abban, hogy a még májusban megkötött szerződésekre a felülvizsgálat visszamenőlegesen nem vonatkozik.
Ezt az értesülést Horváth Tamás nem erősítette meg, azt viszont elismerte, hogy érzékelhető egyfajta piaci aggodalom a szektorban – különösen annak tükrében, hogy idén már egy enyhe fellendüléssel számolnak a hazai autóiparban.
Végül a cégvezető szerint elengedhetetlen a vendégmunkások alkalmazásával kapcsolatos sztereotípiák árnyalása. Bár az általános vélekedés szerint ezek a munkavállalók kizárólag az akkumulátorgyárakban dolgoznak, a Menton Jobs által közvetített munkaerő fele hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásoknál helyezkedik el.
Kifejezetten nehéz fizikai munkát végeznek állattenyésztő-telepeken (sertés- és szarvasmarha-gondozóként) vagy halfeldolgozó üzemekben. Ezekért a pozíciókért a hazai álláskeresők körében nincs számottevő érdeklődés, ahogyan a hazai hotelek személyzetének jelentős része is külföldiekből áll össze.
Így egy hirtelen bevezetett tiltás elsősorban ezeket a magyar tulajdonú munkaadókat sodorná a legnagyobb veszélybe.