Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ebben az évtizedben folyamatosan nőtt a külföldi munkavállalók száma Magyarországon: 2020-ban még mintegy 67 ezer külföldi dolgozott az országban, 2025-re azonban már 106 ezerre emelkedett a számuk. Ez gyors bővülést jelent, az éves átlagos növekedés megközelítette a 10 százalékot - írta a G7.
A szakportál összesítéséből az is kiderül, hogy a munkavállalók összetétele is átalakult: korábban főként Szerbiából és Ukrajnából érkeztek dolgozók az EU-n kívüli országokból, utóbbiak adták a legnagyobb külföldi dolgozói közösséget is Magyarországon. A számuk azonban a korábbi csúcsokhoz képest csökkent, a növekedést alapvetően az ázsiai országokból érkezők hajtották.
- A Fülöp-szigetekről érkezők száma 2025-re elérte a 11 ezret, miközben 2020-ban még mindössze 216-an dolgoztak Magyarországon.
- Jelentős a kínai munkavállalók jelenléte is: számuk 9600 fő volt, ami 63 százalékos növekedést jelent az elmúlt három évben, feltehetően a kínai vállalatok magyarországi beruházásaihoz is kapcsolódva.
- A vietnámi munkavállalók száma is meghaladja a nyolcezret, esetükben is folyamatos bővülés figyelhető meg.
A külföldi munkavállalókkal kapcsolatos hírek gyakran a nagy vidéki ipari beruházásokhoz kötődnek: akkumulátorgyárakban és összeszerelő üzemekben sokszor több száz vagy akár több ezer külföldi dolgozik, ami nagy figyelmet kap. Ugyanakkor kevésbé látványos, de jelentős jelenség, hogy a legtöbb külföldi munkavállaló továbbra is Budapesten dolgozik.
- A külföldi munkavállalók aránya Budapesten 6,2 százalék, míg vidéken mindössze 1,3 százalék.
- A megyék között is jelentős különbségek látszanak: Zalában 3,8 százalék, Komárom-Esztergom megyében 3,3 százalék, Pest megyében 1,9 százalék a külföldiek aránya. A legalacsonyabb arány Baranya megyében (0,3 százalék), valamint Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben (0,4–0,4 százalék) található.
- Budapesten a külföldi munkavállalók 81 százaléka harmadik országból érkezik, míg vidéken ez az arány 24 százalék.
- Vidéken jellemzően ipari és gyári munkakörökben dolgoznak a külföldiek, a fővárosban viszont a magasabb hozzáadott értékű szolgáltató szektorban is megjelennek.
- A multinacionális vállalatok üzleti szolgáltatóközpontjaiban (SSC-k) különösen magas a külföldi munkavállalók aránya. Az országos mintegy 110 ezres, budapesti közel 80 ezres SSC-szektorban nagyjából 15–20 ezer külföldi dolgozhat, ami a fővárosi külföldi munkavállalók jelentős részét adja.
A kérdés, hogy a vendégmunkások „elveszik-e a magyarok munkáját”, elsősorban egyedi esetekben merülhet fel. A magyar munkavállalók körében ugyanis ebben az évtizedben is nőtt a foglalkoztatottsági ráta, vagyis egyre többen dolgoznak. Területileg sem látszik egyértelmű összefüggés a vendégmunkások jelenléte és a munkanélküliség között: a magasabb külföldi foglalkoztatottságú térségekben is alacsony a munkanélküliség.
A teljes foglalkoztatottsághoz közeli adatok arra utalnak, hogy a munkáltatók a hiányzó munkaerőt részben külföldről pótolják - írta a szakportál.