Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Miközben a kormányzat végül egy péntek délután visszavonta a harmadik országból (pontosabban Örményországból, Grúziából és a Fülöp-szigetekről) érkező vendégmunkások letelepedési engedélyét, a gazdasági szereplők továbbra sem nyugodtak.
Egyelőre nem tudni, hogy honnan lehet pótolni a véglegesen eltűnő munkaerő-kapacitást, de elvileg még a vonatkozó szabályokat is felülvizsgálja majd a kormányzat.
Horváth Tamás, az egyik legnagyobb hazai munkaerőkölcsönző, a Menton Jobs vezetője szerint teljesen érthető, sőt ígéretes a kormányzat azon törekvése, hogy felülvizsgálja és újraszabályozza a vendégmunkások helyzetét és munkavállalásuk feltételeit.
Ugyanígy régóta aktuális a hazai munkaerőtartalékok mobilizálása is, itt már nagyon hosszú évek óta nem volt érdemi előrelépés. Mindig mindenen van mit javítani, különösen egy ilyen gazdaságilag és társadalmi szempontból is kényes és fontos területen ‒ mutatott rá.
Azok, akik napi szinten foglalkoznak ezzel, legyenek bár munkaerőkölcsönzők vagy foglalkoztatók, jól látják az eddigi szabályozás gyengéit és erősségeit is. Látni kell, hogy korábban is a régió legszigorúbb szabályozása volt érvényben Magyarországon, heti rendszerességű ellenőrzésekkel. A korábbi előírások alapján nagyjából 15 kölcsönző és 20-30, a nemzetgazdaság szempontjából fontos nagyvállalat hozhatott be embereket a megnevezett országokból, így a joghatóság is koncentráltan tudott kiadni engedélyeket, fókuszálni tudta erőforrásait. Ennek liberalizációján érdemes gondolkodni, miközben mind a gazdaság, mind a nemzetbiztonság szempontjából érdemes fenntartani a jogosultakkal szembeni magas elvárásokat. Szintén felülvizsgálatot igényelhet az engedélyezett országok listája, és tény, hogy a különböző országokból, kultúrákból érkezett emberek nem egyforma sikerrel illeszkednek be a magyarországi közösségekbe
- magyarázta.
Úgy látja, mindezzel kapcsolatban rengeteg tapasztalat gyűlt össze a kölcsönzőcégeknél, ide értve a vízumügyintézést, a szállásolást, az előszűrést, a beilleszkedéshez szükséges folyamatos támogatást, kultúrák közötti közvetítő szerepet is.
A magas hozzáadott értéket mi sem igazolja jobban, minthogy az itthon működő nagyvállalatok, bár saját hatáskörben is toborozhattak volna munkaerőt, mégis kölcsönzőket vettek igénybe például az ukrán vagy szerb vendégmunkások toborzásához, és ez az ázsiai munkavállalókra fokozottan igaz lesz
mondta.
Arról is biztosított mindenkit, hogy felkérés esetén a teljes ágazat készen áll tapasztalataival támogatni a kormányzat törekvéseit, és részt venni egy témában szervezett kerekasztal munkájában, ide értve azon cégek képviselőit is, akik nagy számban foglalkoztatnak ma külföldi munkaerőt.
A cégvezető kifejtette: mindenkinek az lenne az érdeke, hogy egy többéves távlatban is kiszámítható, stabil szabályozás lépjen életbe, ahol egyaránt érvényesülnek a társadalom és a gazdasági prosperitás szempontjai.
A szakmai vélemény szerint csak támogatni lehet azt a törekvést is, hogy a lehető legtöbb állás magyar munkavállalókkal legyen feltöltve, vendégmunkásokat pedig csak végső esetben alkalmazzanak. Érdemeben csökkentené például a vendégmunkások számát, ha a rendszer a jelenlegi röghözkötés helyett rugalmasabban tudná kezelni a szezonális igényeket, évente akár több helyen is dolgozva. A fenti feladatok ráadásul hosszan nem halogathatók ‒ hívta fel a figyelmet a szakember.
Ha nagyjából augusztus végéig nem rendeződik a kérdés, az az eltelt idővel arányosan egyre nagyobb károkat okoz a gazdaságnak. Először a növekedést fékezné, de előbb-utóbb bizonyos területeken magával hozná a megrendelésállomány csökkenését, de akár bizonyos cégek ellehetetlenülését is
- figyelmeztetett.
Hogy mennyire meglepő Magyar Péterék húzása, azt jól jelzi, hogy megdöbbentek a Reuters külföldi olvasói is azon a tudósításon, amely a vendégmunkások vízumkérelmeinek blokkolását célzó, friss kormányzati döntésről szól. Rengetegen az otthoni tapasztalataik alapján amiatt értetlenkednek, hogy miért pont a filippínók, az örmények és a grúzok esnek ki első körben a magyarországi munkaerőpiac kosarából.
Ahogy arról is írtunk, hogy egy friss magyarországi kutatás eredményei azt mutatják, hogy a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása mára számos vállalat működésének részévé vált.
A válaszadók 71,3 százaléka úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nem tartja reálisnak a munkaerőigény kizárólag magyar munkavállalókkal történő kielégítését.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is. A VOSZ szerint a munkaerőpiac védelme indokolt, hirtelen döntések viszont működő termelőkapacitásokat veszélyeztethetnek.